A tárcavezető kiemelte: a gyermekeknek, unokáknak úgy kell átadni, hogy mi történt a rendszerváltozás korszakában, hogy az hiteles legyen, hogy megértsék, milyen drága a szabadság. Ebben segíthetnek az idei évforduló eseményei - tette hozzá.

Balog Zoltán azt mondta: fontos az emlékezetkultúra, ezt jelzi, hogy nagy viták kísérik a történelmi évfordulókat.

1989 emlékezetes időszak, és a felidézésében a németekre szükség van, hiszen Németország nemcsak két diktatúrát élt át, hanem az azoktól való megszabadulást is - mondta. Úgy látja, a németek segíthetnek abban, hogy a rendszerváltoztatás és a határnyitás ne csak a közép-európai emlékezet része legyen, hiszen ismerik a történtek jelentőségét.

A miniszter hangsúlyozta: "Magyarországon gyakran érezzük, hogy nem értenek meg minket", és ez a meg nem értés annak a 40 évnek a következménye, amelyet" a vasfüggöny mögött töltöttünk".

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: az társadalom egészséges fejlődéséhez nagy szükség van az évforduló eseményeire, hogy a fiataloknak is "felfedezhetővé tegyék" az idei emlékévet.

Az államtitkár úgy véli, hogy az emlékév óriási lehetőség, hogy a határnyitás után "a lelki határok nyitása" is megtörténhessen, és a családokban merjenek szabadon beszélni a rendszerváltozás előtti időkről. Így a hazugsággal teli világból el lehet jutni oda, hogy nyíltan lehet beszélni a múltról - mondta.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy 1989 igazi büszkesége a magyar nemzetnek, közös sikere a régiónak. Hatalmas dolog, hogy az országok legyőzték a kommunizmust és visszaszerezték a nemzeti önrendelkezést. Eddig ezt nem hangsúlyozták eléggé, pedig "joggal lehetünk rá büszkék" - vélekedett.

Mint mondta, az emlékév programjainak kidolgozásakor elsősorban azokra a fiatalokra összpontosítanak, akik nem élték át az akkori eseményeket.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a sajtótájékoztatón azt idézte fel, hogy 1994-ben az akkori budapesti német nagykövet azt mondta, Magyarországnak van a legnagyobb szíve, mert a nála nagyobbat, gazdagabbat segítette úgy, hogy ezért semmilyen viszonzást nem várt.

Az 1989-es évforduló eseménysorozata tavaly decemberben kezdődött Az első szakadás a vasfüggönyön című kiállítás megnyitásával Berlinben. Januárban indult a Közös siker című online kampány, amely magyar és angol nyelvű blog- és Facebook-oldalon dolgozza fel a történteket. '89 After elnevezéssel műfaji megkötésektől mentes dalpályázatot hirdetnek, a nyertes dal végigkíséri az évforduló rendezvényeit.

Április végén karikatúrakiállítást nyitnak a rendszerváltozásról, később dokumentumfilmet mutatnak be, majd plakátkampányt indítanak. Júniustól magyar és német nyelvű weboldal ad információkat a programokról.

Június 16-án több eseményen is megemlékeznek 1989-ról: a Hősök terén ünnepi megemlékezést és koncertet rendeznek, a Zeneakadémián pedig a visegrádi országok művészei lépnek fel.

Augusztus 19-re, a páneurópai piknik évfordulójára Sopronban koncertekkel és színházi előadásokkal készülnek. Az osztrák-magyar határon kerékpárutat is átadnak.

Júliusban a VOLT fesztiválon és augusztusban a Sziget-fesztiválon koncerteket és tematikus programokat rendeznek.

Szeptemberben a Magyar Külügyi Intézetben konferenciát rendeznek a határnyitásról, ősszel pedig a berlini magyar nagykövetség felállítja a Terror Háza Múzeum előtt álló Vasfüggöny szobor másolatát.

Az egész éven át tartó programsorozat decemberben gálaesttel zárul a temesvári operaházban.