Giró-Szász András arra hívta fel a figyelmet, hogy 2037-ig leállnak a jelenleg működő blokkok, és így a magyar villamosenergia-igény 40 százalékának fedezete eltűnik a rendszerből.

Azt mondta, ha nem teszi meg a kormány ezt a lépést, akkor a 2020-as évek végére, a 2030-as évekre a függés nagymértékben nő.

Jelenleg is orosz technológiával működik a paksi erőmű, így ha a jövőben is orosz technológiát használnak, a függés nem növekszik - jelentette ki.

Azt mondta, a kormány "nemzetstratégiai kérdésként fogja fel a beruházást, nem pedig üzleti kérdésként". A beruházás várható kedvező hatásai között említette, hogy 1 százalékkal növeli bruttó hazai terméket (GDP), továbbá az építkezés ideje alatt 10 ezerrel nő a foglalkoztattak száma.

A kormánynak sikerült elérnie azt is - jelezte a kormányszóvivő -, hogy az erőműfejlesztésnél a beruházás 40 százaléka hazai beszállítókat érintsen, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségek 15 évre oszlanak meg, és nem befolyásolják majd "az államadósság csökkenő pályáját".

A beruházás brüsszeli fogadtatását firtató kérdésre elmondta, a magyar kormány 2013. november 26-án az energiaügyi főigazgatóságot tájékoztatta arról, hogy nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal, és erről egész napos munkamegbeszélést tartottak, majd december 14-én notifikációs jegyzéket küldtek az EU bizottságának, amely tartalmazta a megállapodás teljes szövegét. Hozzátette: a 30 napos határidőig nem jeleztek problémát Brüsszelben, így köthették meg a megállapodást.

A megállapodással kapcsolatos ellenzéki kritikákkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy egy 2009-es országgyűlési - a szocialisták által előterjesztett - határozat adott felhatalmazást a mindenkori kormánynak a bővítés teljes előkészítésére.

Közölte azt is, hogy 2011-ben az Országgyűlés elfogadta a nemzeti energiastratégiát, amelyben pontosan definiálták "a nukleáris energiával kapcsolatos jövőt", majd 2013 decemberében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a parlament nemzetgazdasági bizottságát tájékoztatta részletekbe menően az orosz féllel folytatott tárgyalásokról.

Az államközi szerződést, a magyar törvényeknek megfelelően még az Országgyűlés elé kell terjeszteniük jóváhagyásra, és csak azt követően indulhat el a kivitelezés - emlékeztetett Giró-Szász András.

Moszkvában január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.