Kiss J. László egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy a német politikai kultúrában nem először fordul elő a nagykoalíció. Ez immáron a harmadik, tehát úgymond normál üzemmódnak számít Németországban.

A lakosság 46 százaléka ugyanakkor - utalt a Bild am Sonntag című lap közvélemény-kutatására - elégedetlen a jelenlegi koalíció alig egy hónapos teljesítményével. Maga a CDU frakcióvezetője is negatívan nyilatkozott erről, míg a szociáldemokrata frakcióvezető egy kicsit reálisabban ítélte meg a helyzetet, mondván: ez lényegében egy tanulási folyamat, a partnereknek egymáshoz kell szokniuk.

Kiss J. László megítélése szerint a mostani koalíciós felállás sérülékenysége abból adódik, hogy két különböző "ideológiai vércsoportból" álló szövetségről van szó.

Hettyey András emlékeztetett arra, hogy négy éve a koalíciós kormány szintén ilyen nehezen kezdte el a közös munkát. Akkor már rögtön a kormányzás elején komoly viták robbantak ki, s ez rányomta a bélyegét a következő négy éves munkára.

"Azt hiszem, nagyon vigyázni kell, az ember ne törje össze rögtön az elején a családi porcelánt a másik koalíciós társ fején" - fogalmazott a külügyi intézet tudományos munkatársa, hozzátéve: mintha kicsit ezt a hibát követné el ismét a mostani nagykoalíciós felállás.

A szakértők szót ejtettek Németország Európa-politikájáról is, amely elsősorban a tagállamok kiadásainak csökkentését szorgalmazza, és strukturális változtatásokat vár el.

Ennek kapcsán Kiss J. László figyelemre méltónak nevezte, hogy miközben nagyon sokan áldozatul estek az euró-krízisnek, Merkel ebben a válságban megerősödött és a harmadik kancellári periódusát tölti. Fontosnak minősítette azt is, hogy a német nagykoalíciónak brutális, 83 százalékos többsége van.

"A német Európa-politika ugyanakkor gyökeres átalakulásban van. Korábban az a megközelítés határozta meg hozzáállásukat, hogy ha volt egy probléma, arra a válasz a több Európa, ami egyenlő a több közös politikával, azzal, hogy minél több hatalmat halmozzunk fel Brüsszelben. Most viszont azt látni, hogy Németország a kormányközi megállapodásokra helyez egyre nagyobb hangsúlyt" - fejtette ki Kiss J. László.

Hettyey András mindehhez hozzáfűzte, hogy az előbbi törekvések megvalósításához Németországnak szövetségesekre van szüksége az unióban.

"Hogy mi a lényege a német Európa-politikának? Nagyon leegyszerűsítve: a spórolás. Ezt a pozíciót Németország markánsan képviseli. Van néhány szövetségese ehhez, de látni kell, hogy számos ország ebben nem érdekelt. A déli, válságban lévő országok kicsit enyhébb feltételeket szeretnének" - mutatott rá a külügyi szakértő.

Úgy vélte, Magyarországnak hátrányos az a megközelítés, hogy a nagyobb államok döntsenek meghatározó kérdésekben.

"Németország, Nagy-Britannia, Franciaország szerepe felértékelődik ebben a német törekvésben, a kisebb államok pedig nemigen fogják megtalálni pozíciójukat a döntésekben. Magyarország számára tehát a "kevesebb Európa" politikája hátrányos lehet" - hangsúlyozta Hettyey András.