A busát és a kárászt kilogrammonként 450-500 forintért kínálják a termelők és a kereskedők, a pontyért kilogrammonként 850 forintot kérnek, míg a harcsa kilogrammonkénti ára 1900-2000 forint - közölte Németh István, aki egyben a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Hozzátette: az éves pontytermelés (16 ezer tonna) 30-40 százaléka karácsonykor kerül a vásárlók asztalára. A filézett afrikai harcsa viszont egész évben kedvelt halfajta, a szálkamentes szeleteket a kisgyermekek is biztonsággal fogyaszthatják.

A halfogyasztás az adatok szerint évről évre emelkedő tendenciát mutat: évente (egy főre számítva) átalagosan 4 kilogramm nettó, tisztított halmennyiség fogy el. Az Európai Unióban a kifogott élőhal súlya alapján átlagosan 17 kilogramm az egy főre jutó bruttó éves halfogyasztási átlag - tette hozzá a Mahal elnöke.

A hazai halfogyasztás ösztönzésére feldolgozókat építettek, hogy a háziasszonyok konyhakész, szálkamentes haltermékeket tudjanak hazavinni. Új tenyésztéstechnológiát vezettek be, a szálkamentes halfajokat - baramundit, afrikai harcsát - zártrendszerű, termálvizes intenzív telepeken tenyésztik - sorolta Németh István.

A fejlesztésekről elmondta: korszerűsítették a szállítóeszközöket, ugyanis a megtermelt halmennyiséget az őszi időszakban nem tudják értékesíteni, ezért nemzetközi szállításra alkalmas kamionokra van szükség. Legnagyobb mennyiségben lengyel és román halfeldolgozókba szállítanak pontyot, busát, kárászt, míg a magasabb áron eladható ragadozó halakat - süllőt, csukát, harcsát - Ausztriába és Németországba exportálják.

Új technológiákat vezetnek be, kifejlesztik például a "tó a tóban" rendszert, vagyis a nagy tavakban kialakított kisebb, mesterséges medencékben tenyésztik a halakat. Az új technológia előnye, hogy minimálisra tudják csökkenteni a védett madarak, köztük a kormorán kártételét.

A Tógazda Halászati Zrt. tavalyi árbevétele 700 millió forint volt, a nyereségük viszont nem érte el az 5 százalékot.