A Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felsőoktatási szakkollégiumának első megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón a felek egyebek mellett arról beszéltek, közös érdek, hogy az oktatást és a gazdaság igényeit összehangolják, ezért rövidesen javaslatokat tesznek például jogszabályok megváltoztatására.

A Mol székházában rendezett, "munkamegbeszélésnek" is nevezett találkozón a magyar felsőoktatási intézmények rektorai mellett Magyarország legnagyobb cégeinek vezetői vettek részt. Parragh László, az MKIK elnöke úgy fogalmazott, az asztalnál a magyar GDP közel fele foglalt helyet.

A kamarai elnök azt hangoztatta, ma olyan változáson esik át a felsőoktatás, amelynek során a piaci és az egyetemi intézményi oldalnak elemi érdeke, hogy legyen köztük párbeszéd. Azt mondta, egyetlen elvárásuk az, hogy a felsőoktatás fenntartható és minőségi legyen. Jelezte ugyanakkor, abba nem kívánnak beleszólni, hogy milyen szakra hányan iratkozzanak be, de azt el akarják mondani, hogy a gazdaság szempontjából mire van igény.

Parragh László arról beszélt, hogy ha az intézményrendszert ehhez az igényhez tudják igazítani, akkor a magyar felsőoktatást versenyképes helyzetbe lehet hozni, és valamennyi szereplő - köztük az oktatók, a hallgatók és "megrendelőként" a gazdaság is - sikeres lehet.

Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora a megbeszélésen elhangzottakat felidézve azt mondta, többen is úgy vélték, szerencsésebb lett volna, ha ez a találkozó hamarabb történik meg. Azt hangoztatta, hogy stratégiai kérdésekben, a "fő irányokban", a felsőoktatás javításában, az oktatás és a gazdaság összehangolásának szükségességében egyetértés volt. Elmondta, nem tartják elegendőnek a problémák felsorolását, ezért munkacsoportokat hoznak létre, hogy ezek okait megvizsgálják.

Ábrahám László, a debreceni National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője egy anonim "pályakövetési rendszer" kialakításának szükségességét vetette fel. Ennek lényege, hogy megtudják, az egyes intézményekben és szakokon végzett hallgatók - Magyarországon belül - hova, milyen cégekhez kerülnek, milyen fizetéssel, beosztással. Ehhez szerinte törvényi változtatásra lenne szükség, hogy a munkaadók ezeket az adatokat kötelezően lejelentsék. Jelezte: a statisztikákból a fiatalok és szüleik láthatják, milyen pályát érdemes választani. Arról is beszélt, jó lenne, ha egyes tárgyakat idegen nyelven is lehetne oktatni, mert ez is megkönnyíthetné az elhelyezkedést.

Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora azt hangoztatta, a két fél eltökélt abban, hogy a problémák megoldásához megtalálják az eszközöket, és úgy látják, közös lobbierővel el lehetne érni a szükséges jogszabály-változtatásokat.

Újságírói kérdésekre válaszolva Parragh László a felsőoktatás problémáit összegezve azt mondta, a magyar felsőoktatás az elmúlt években "az esetek nagyobb többségében" elszakadt a gazdasági igényektől; a gazdasági szereplők kifogásolják a minőségi oktatást, hiányolják a nyelvtudást, illetve a végzett munkaerő gyakorlati alkalmazhatóságát és úgy érzik, hogy az oktatott szakok, szakmák és a reálgazdasági igény között szakadék van.