Az MTI megkeresésére a Külügyminisztérium közölte, az év meghatározó alapelve, hogy az értékekre épülő, nyílt párbeszéden alapuló külpolitika keretet teremt a történelmileg vitás kérdések rendezéséhez is.

Magyarország célja, hogy meghatározó tényező legyen a közép-európai együttműködésben. Ennek eléréséhez jó lehetőséget ad, hogy 2013-2014-ben részben egyidejűleg látja el Magyarország a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) és a visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia - elnökségi feladatait: a KEK élén 2013 elejétől, a V4 élén pedig 2013 közepétől áll egy évig az ország - mutattak rá.

A közép-európai év keretében a két elnökség egymást erősíti majd a magyar külpolitikában, ezáltal is növelve az ország jelentőségét a térségben - tudatta a tárca. Közölték, hogy Magyarország közép-európai szerepvállalását szeretnék az egyes szakpolitikákban is erősíteni; az a cél, hogy erős közép-európai régió képét jelenítsék meg a térségen kívüli partnereiknek.

A közép-európai év alkalmas arra, hogy hangsúlyozzák a Magyarországnak fontos kérdéseket a 18 országot magában foglaló térségben, valamint növeljék a V4 szerepét a nyugat-balkáni és a kelet-európai régióban, ahol az európai értékek közvetítésére, az integrációs folyamat fenntartására törekednek.

Kifejtették, hogy az elnökségi év fő célja a közép-európai együttműködés esetleges akadályainak felszámolása, a térség közös törekvéseinek megjelenítése az Európai Unióban, és az Európán kívüli államok közép-európai szerepvállalásának ösztönzése. Fontosnak nevezték, hogy a szervezetek tevékenysége láthatóbbá váljon. További cél a fenntartható gazdasági fejlődés segítése és a mobilitás előmozdítása.

Beszámoltak arról, hogy összeállt a KEK 2013-as elnökségi naptára. Mintegy huszonöt rendezvénnyel számolnak jövőre, ezek közül a második félévben rendezendők egyúttal a V4-hez is kötődnek. Két nagyszabású rendezvénnyel akarják előmozdítani az üzleti együttműködést a térségben, és ugyancsak két esemény erősíti majd a KEK-térség parlamentjeinek együttműködését.

A KEK-rendezvények sora később kiegészül V4-es szakmai rendezvényekkel, amelyek 2014 első felében folytatódnak.

Arra is kitértek, hogy a két szervezethez kapcsolódó elnökségi programot szeretnék összekapcsolni más eseményekkel, így a magyar-olasz kulturális évaddal és egyéb programokkal, például azzal, hogy jövőre a szlovákiai Kassa lesz Európa kulturális fővárosa.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára november végén a közép-európai évről beszélve azt mondta, hasonló célokat határoznak meg mindkét szervezetet illetően: erősíteni akarják a belső kapcsolatokat, együttműködést akarnak kialakítani a társadalmi felzárkóztatásban, a közös érdekeket szeretnék képviselni az Európához kötődő vitákban, és arra törekednek, hogy a térség ismertebbé váljék a világban.

A presztízs erősítésére különösen a KEK esetében lenne szükség - vélekedett az államtitkár. Kifejtette, a szervezetet szkepszissel fogadják, de Magyarország "lát benne fantáziát". Nem lehet nagyon nagy elvárásokat támasztani a KEK-kel szemben, mert túl kicsi a kohézió és túl sok a törésvonal az általa lefedett térségben, hiszen a közép-európai EU- és NATO-országoktól a Nyugat-Balkánon át Kelet-Európáig ér - mutatott rá.

A KEK megalakulásának előzménye az az 1989-es olasz-osztrák-magyar-jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért. A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz. A szervezet elnöki feladatait jelenleg Ukrajna látja el.

A visegrádi együttműködés 1991-ben jött létre Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország részvételével, majd 1993-ban Csehszlovákia szétválásával négytagúvá vált. A csoport elnöke jelenleg Lengyelország.

Martonyi János külügyminiszter december közepén arról beszélt, korábban nem lehetett előre látni, hogy a V4 az EU-n belül ilyen határozott, hatékony együttműködési forma lesz. Felidézte, annak idején sok volt a találgatás arról, hogy miért jött létre, és mennyi ideig maradhat fenn a V4; arra, hogy ilyen nagy érdekérvényesítő erővel rendelkezik majd, nem lehetett számítani.