A január 1-jével létrejövő járási - a fővárosban pedig a kerületi - hivatalok lesznek azok a pontok, ahol az emberek a leggyakrabban találkoznak majd az állammal, ezért nagy felelősség hárul e hivatalokra és vezetőikre, ők lesznek ugyanis az állam képviselői, "az állam emberei" - hangsúlyozta a kormányfő. A hivatalvezetőkön múlik, hogy az emberek valóban úgy érezzék, minőségi változás történt a közigazgatásban, és az újjászervezett magyar állam képes betölteni a 21. században tőle elvárt funkciókat - mondta.

A minőségi változást abban is meg kell mutatniuk, hogy mindig szem előtt tartják: nem az emberek vannak a közhivatalokért, hanem fordítva, a közhivatalok az emberekért - tette hozzá Orbán Viktor, azzal összegezve, hogy a járási hivatalban szerzett tapasztalat adja majd azt a képet, amelyet az emberek saját államukról alkotnak. Ezért a hivatalok alkalmazottai nem lehetnek személyválogatóak, hanem mindig barátságosan kell fogadniuk az ügyfeleket.

Megfogalmazása szerint az állam nem egy arctalan, lélektelen mechanizmus, és annak ellenére sem tekinthető puszta gépezetnek, hogy a pontos működéshez és az elszámoltathatósághoz a napi rutin, a "napi robot" is hozzátartozik.

A miniszterelnök úgy látja, az elkövetkező időszakban az állam az eddigieknél nagyobb és másfajta szerepet fog kapni nemcsak Magyarországon, hanem az egész nyugati világban, ezért az államot meg kell erősíteni. A magyar átalakításokról szólva kifejtette: 2013. január 1-jével az államigazgatási feladatok átkerülnek a járási hivatalokhoz, a helyi ügyek azonban megmaradnak az önkormányzatoknál. "Reményeink szerint az állam úgy fogja visszavenni saját feladatait, hogy maximális mértékben tiszteletben tartja az önkormányzatok autonómiáját, és garantálja a járásokhoz került korábbi önkormányzati dolgozók ellátmányát és bérét is" - mondta.

Az állam újjászervezése egyik fontos elemének a profiltisztítást nevezte, amelynek része a járási hivatalok létrehozása is. "Az állam a mai napon visszaveszi mindazt, ami az övé, amit neki kell ellátnia" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint az állam megerősítése nem valamiféle etatista szemléletből ered, hanem "saját, jól felfogott érdekünkből".

Beszédében egyúttal köszönetet mondott egyrészt Boross Péter volt kormányfőnek, egykori belügyminiszternek, aki a közigazgatás átszervezésének során minden szakmai javaslatot górcső alá vett, másrészt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek, tekintélyes részben ugyanis neki köszönhető, hogy elérkezett a hivatalvezetők eskütételének pillanata.

Orbán Viktor jelezte ugyanakkor azt is, hogy maradt még néhány nyitott kérdés, vizsgálni fogják ugyanis például azt, melyek még azok az államigazgatási munkák, amelyeket megyei hivatalokból érdemes irányítani.

Kinevezték a járási vezetőket

Esküt tettek hétfőn Budapesten az alaptörvényre a járási hivatalok vezetői. Január 1-jével 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre.

A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek - nekik összeférhetetlenség miatt le kell majd mondaniuk -, heten pedig országgyűlési képviselők, akik mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik.

A 198 járási hivatalból háromnak - Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak - egyelőre csak megbízott vezetője lesz.

Az MTI úgy tudja, a hivatalvezetők közül minden második nő, kétharmaduk jogász, átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek, többségük jegyző vagy aljegyző.