A hagyomány, a korszerűség és a nemzetköziség jelszavai mentén hirdette meg pályázatában a Nemzeti Színházzal kapcsolatos elképzeléseit Vidnyánszky Attila. Az intézmény következő vezérigazgatója a Paulay Ede, Hevesi Sándor és Németh Antal nevével fémjelzett, 1875-től 1945-ig tartó időszak hagyományait tartja példaértékűnek.

Az új igazgató elgondolásai szerint a Nemzeti Színház elsősorban drámai színház, állami feladatvállalásából kifolyóan pedig kultuszképző intézmény, amely egyfajta polgári ideálit is tükröz, melyben a hazafiság, a nemzeti érzéshez való kötődés eszméje és a színházba járás ünnep jellege is beletartozik.

A Nemzeti Színház szellemiségét Vidnyánszky Attila leghamarabb a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde mielőbbi új színrevitelével kívánja tükrözni, de a ciklus első felében más magyar műveket is be kíván emelni a repertoárban, mint a reneszánsz kori Bornemissza Péter Magyar Elektrájának aktualizált változata, és népi szakrális darabokat, mint a Csíksomlyói passió.

A tervezett műsorban a nemzeti identitás erősítését szolgálja Jókai Kőszívű ember fiai című művének színpadi változata, a népi írókat Móricz Zsigmond Rokonok és Tamási Áron Tündöklő Jeremiás című darabja képviseli, míg a 20. század második felét Sarkadi Imre és Vészi Endre egy-egy darabja jelenítené meg.

A világirodalomból az új igazgató az antik szerzők és Shakespeare mellett orosz és francia szerzők, többek közt Gogol, Csehov, Moliére klasszikusaira épít.

A nemzetközi kapcsolatok erősítése terén Vidnyánszky Attila kétévente jelentkező Nemzetközi Színházi Fesztivál elindítását is tervezi, amely közép-európai szerzők, Közép és Kelet Európa nemzeti színházaiban bemutatott műveit tűzné műsorára. A színház társulatát két szerződéses időszak alatt kívánja átalakítani az új igazgató, annak érdekében, hogy a tagok számára rang és felelősség legyen a Nemzetiben játszani, művészi munkájuk mellett pedig társadalmi szerepvállalásukkal és közéleti tevékenységükkel példát mutassanak. A Nemzeti Színház önálló művészeti folyóiratot is indítana Nemzeti Játékszín címmel, tudományos-oktatói műhelyként is funkcionálna és együttműködne független színházi társulatokkal is.

A megnövekedett feladatok szükségessé tennék egy igazgatóhelyettes kinevezését. Eperjes Károly ebben a minőségben a Nemzeti Színház vidéki hálózatának kiépítését, az Emberi Erőforrás Minisztériummal való kapcsolattartást és a nemzeti ünnepeken a színház képviseletének szervezését vállalná magára. A Nemzeti gazdasági vezetője a pályázat szerint Nagy Judit lesz, aki már Debrecenben is együtt dolgozott Vidnyánszky Attilával, a kommunikációs igazgatói posztot Pálffy István tölti be, míg koreográfusként Gemza Péter, zenei munkatársként pedig Kocsár Balázs venné ki részét a színház vezetéséből.