Állami és magántőke bevonásával egy budapesti angol nyelvű üzleti iskola megalapítására tett vállalást a miniszterelnök, amikor a kormány nevében stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Hankook Tire-rel. Orbán Viktor szerint egy ilyen felsőoktatási intézmény létrehozása közvetlenül hozzájárulhat Magyarország tőkevonzó képességéhez. A mostani volt a hatodik stratégiai megállapodás, amelyet aláírtak a kormány és nagyvállalatok közötti együttműködésről.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak. Ez már a negyedik egymást követő hónap, hogy a jegybanki döntéshozó testület a kamatvágásról döntött. Simor András jegybankelnök elmondta: az MNB prognózisa szerint az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, és az inflációt az élelmiszerárak emelkedése, az adóemelések és az adminisztrációs intézkedések tartják magasan, de 2014-re elérhető a 3 százalékos cél.

Nemcsak a megállapodás megkötését tartaná eredménynek a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Varga Mihály a Nemzeti Közigazgatási Egyetemen tartott konferencián úgy fogalmazott: lehet olyan helyzet, hogy létrejön a megegyezés, de az nem olyan, amivel jól jár a magyar lakosság. Mint mondta: olyan megoldás kell, amellyel a közös teherviselés mellett lehet az országot stabil finanszírozási pályán tartani.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint trendforduló következhet be jövőre. Kovács Árpád úgy vélte: a lehetőség megvan arra, hogy a gazdaság 0 és 2, vagy akár 3 százalék közötti mértékben bővüljön. A szakember hozzátette: ezzel együtt a magyarországi növekedési potenciál alatta marad a többi visegrádi ország növekedési lehetőségének.

Az OECD szerint recesszióba süllyedt a magyar gazdaság, de jövő év közepétől megindul a GDP növekedése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet elemzése szerint 2014-ben 1,2 százalék növekedésbe fordul a magyar nemzeti össztermék. Az OECD a növekedés szempontjából kulcsfontosságúnak tartja, hogy mielőbb létrejönnek a megállapodások a nemzetközi szervezetekkel.

Elítélték a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti kijelentéseit a közjogi méltóságok és a kormány. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye hangsúlyozza: Áder János államfő a történtek legfontosabb következményének tartja, hogy minden mértékadó párt és politikus egy emberként ítélte el a kijelentést. A Kormányszóvivői Iroda közölte: a kabinet a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, antiszemita megnyilvánulás ellen és mindent megtesz azért, hogy visszaszorítsa a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat. Kövér László házelnök minden parlamenti párt támogatását kérte a házszabály szigorításához, amely lehetővé tenné az ehhez hasonló képviselői magatartás utólagos szankcionálását. Gyöngyösi Márton parlamenti felelősségre vonását követeli a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség pedig büntetőfeljelentést tesz képviselő ellen. Határozottan elítélte a jobbikos politikus szavait az Egyesült Államok, valamint Izrael budapesti nagykövetsége is. Gyöngyösi Márton hétfőn a parlamentben azt mondta: fel kellene mérni, hogy a Magyarországon élők között, és különösen az Országgyűlésben valamint a kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A Jobbik frakcióvezető-helyettese később félreérthetőnek nevezte kijelentését, amiért elnézést kért, és közölte: nem mond le parlamenti mandátumáról.

A gyűlöletbeszéd okait is elemezni kell, nem elég csak fellépni a jelenség ellen - mondta az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán az Európa Tanács erről szóló budapesti konferenciáján azt mondta: nagy a politikai elit felelőssége, és vissza kell utasítani a gyűlölet-bűncselekmények minden formáját.

Az államfőhöz fordult az új választási eljárási törvény miatt az MSZP. Mesterházy Attila pártelnök elmondta: azt kérik Áder Jánostól, hogy ne írja alá az Országgyűlés által hétfőn elfogadott jogszabályt, hanem AZT küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. A politikus hangsúlyozta: kifogásolják a többi között, hogy előzetes regisztrációhoz kötötték a választójog gyakorlását.

Azt kéri az államfőtől az LMP, hogy ne írja alá a köznevelési intézmények állami átvételéről szóló törvényt. Osztolykán Ágnes, az ellenzéki párt képviselője úgy vélte: a hétfőn elfogadott jogszabály alkotmányosan aggályos, szakmailag átgondolatlan, ráadásul nincs is megfelelő pénzügyi fedezet a végrehajtására.