A kormányfő az eheti brüsszeli EU-csúcstalálkozó után adott interjút a Hír TV-nek, a nyilatkozatot vasárnap sugározták a Hírvilág című műsorban.

A héten bejelentett költségvetési kiigazításért - mint mondta - elismerő reakciót kapott a kormány Brüsszelben. "Persze fogalmuk sincs, hogy pontosan mekkora a magyar költségvetés, mekkora a hiánya", de azt értik, hogy a jelenlegi kabinet elszánt, szakítani akar azzal a 2004-2010 közötti időszakkal, amikor "lényegében folyamatosan hazudtunk, meghamisítottuk a számokat", és emiatt komolytalannak könyvelték el a magyarokat - mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta, a konfliktusok egy részét is azért vállalta, hogy lássák, Magyarországon ma már "más kurzus van".

Brüsszelben szerinte most úgy látják, hogy a magyar kormány "tűzön-vízen át, de végre fogja hajtani" azt, amit az európai uniós csatlakozáskor vállalt. Ez önérdeke is az országnak, mert "az EU-s támogatásokat lehet csökkenteni bosszúból vagy cserébe azért, ha az ember nem tartja be a kötelezettségeit" - jegyezte meg, majd úgy fogalmazott: ez alól ugyan "kisiránkozhatja" magát az ország, de méltatlan lenne, a méltóságát és a megbecsültségét éppen újjáépítő Magyarország nem engedheti meg ezt magának.

"Mi nem koldulunk, nem kérünk, nem könyörgünk. Teljesítünk, és elvárjuk, hogy megkapjuk azt, ami a teljesítményünk alapján jár nekünk" - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ezt a "kultúraváltást" olvassák ki a kormány pénzügyi akcióterveiből is.

Arra a kérdésre, hogy számít-e újabb uniós vizsgálatokra bizonyos intézkedések miatt, a kormányfő azt felelte: "erre mindig számítanunk kell", Brüsszel ugyanis "nem a szűzlányok gyülekezőhelye és nem is a szentek kongregációja", hiszen Brüsszelben nemcsak a kabinetek, hanem a nagy - például az energia- és a bankszektorban vagy a hulladékiparban aktív - cégek is érdekeket képviselnek.

A vállalatok megpróbálják befolyásolni az uniós döntéshozókat, Brüsszelen keresztül igyekeznek elérni, "hogy csökkentsük a bankadót, vagy ne is legyen, hogy ne őket terheljük az adókkal, hanem inkább a nyugdíjasokat vagy a bérből és fizetésből élőket". A magyar kormány azonban ennek az ellenkezőjét teszi, és a méltányos tehermegosztás elvét vallja - nyomatékosította, hozzátéve, hogy lehet enyhíteni e magyar politika súlyát és hatásait Brüsszelen keresztül, "ha ők ügyesen csinálják. Én, illetve mi meg nem tudjuk ezt kivédeni, de hát mi is azért jövünk Brüsszelbe, hogy ezen a frontvonalon is helyt tudjunk állni".

Orbán Viktor szerint Magyarország egyébként kivívta magának az elismerést az európai politika folyamatos megújításáért, az innovatív ötletekért, ám mivel mindez érdeksérelemmel jár, "folyamatosan fölszisszennek", és egyfajta "szabadfogású birkózás" zajlik szabályozott keretek között.

Magyarországnak azonban barátai is vannak az EU-ban, magas posztokon, vagyis Brüsszelre nem szabad úgy tekinteni, mint ahol "csupa az ellenfél zsoldjában álló vagy az ellenfélnek dolgozó emberek lennének" - mondta, ezzel magyarázva, hogy a küzdelem "nem váltakozó eredménnyel zajlik, hanem leginkább a mi javunkra dől el".

Arra a felvetésre, hogy az amerikai The Weekly Standard magazin a közelmúltban Barack Obama amerikai elnökhöz hasonlította őt, a miniszterelnök azt mondta: az amerikai elnök is megpróbált valami olyat az Egyesült Államokban, ami korábban ott nem volt. "Obama mindannyiunk számára, akik új, innovatív, szokatlan dolgokkal próbálkoznak, akik abban hisznek, hogy a világ nem lesz olyan a válság után, mint a válság előtt volt (...), inspirációt jelentett, biztatást, hogy igen, lám, a legnagyobb országban is új utakra kell lépni, hát akkor hogyne kellene nekünk, magyaroknak is" - fejtette ki Orbán Viktor a Hír TV-nek adott interjúban.