Zabó János és Nagy Imre 1956 nyarán ismerkedett meg Hévízen, a badacsonyi szőlősgazda akkor hívta meg politikust szüretre Badacsonyba. A Múlt-kor történelmi magazin korábban arról írt, Nagy Imre Marcaliban született, ott élt, gyerekként tehenet legeltetett, később pedig mezőgazdasági szakon egyetemet végzett. János bácsi pedig elmondta neki, hogy ő szőlősgazda Badacsonyban, mindig is Badacsonyban lakott, és már fiatalon is szőlőműveléssel foglalkozott. Megmondta, hogy a Kisfaludy-ház alatti úgynevezett Zabó-villában lakik a családjával, a szőlője is ott van a ház körül. Nagy Imre azt felelte, hogy gyerekként sokszor nézett át a túlsó partra, talán még Zabóék házát is látta, és végül elfogadta a meghívást.

Sipos Balázs, Zabó János dédunokája elmondta: édesanyja, Zabó Anna körülbelül hároméves volt, amikor Nagy Imre 1956. október 22-én feleségével és unokájával taxival Budapestről megérkezett a badacsonyi birtokra, ahol az emlékezetes szüret után a hagyományos borkóstoláson és ebéden is részt vett; úgy tervezte, Badacsonyban is alszanak, ám késő délután katonák jöttek érte Tapolcáról, hogy Budapestre kísérjék, az ottani forradalmi hangulat miatt.

1956 őszén már nem lehetett cukrot kapni, ezért a szőlősgazdák a lehető legtovább a tőkén hagyták a szőlőt, hogy az a legmagasabb cukortartalmat érje el - magyarázta Sipos Balázs, aki unokaöccsével együtt viszi tovább a Zabó-birtokot, ápolja a szőlészet és borászat tisztelettét, szeretetét és Nagy Imre emlékét.

A család október 22-ig szőlőt hagy azon a dűlőn, ahol egykor Nagy Imre is járt, hogy aztán október 23-án az emlékezőkkel együtt szüreteljék le, a forradalom és hősei előtt tisztelegve. A családban ma is él 1956 emlékezete, Sipos Balázs nyolcéves kisfiának adja tovább a családi hagyományt.

Kotnyek Antal fotográfus, Nagy Imre egykori közeli ismerőse a szüret idején készített felvételeket, amelyeket évtizedekig elásva őrizgetett. Csak egy N betűt írt a negatívokat rejtő fémdobozokra, hogy ha egy esetleges házkutatás alkalmával megkérdezik, mi van rajtuk, azt válaszolhassa: napfényfilm. A Badacsonyban készült képeket 1989-ben a Képes 7-ben publikálta először. A fotók nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szüret nem merült a feledés homályába.