A képviselők hétfőn a megszokott időben, 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdik parlamenti munkájukat, amit az interpellációs blokk követ. A határozathozatalok sorában elsőként arról a népi kezdeményezésről születhet döntés, amelyhez az Élet-Érték Alapítvány gyűjtött csaknem százezer aláírást annak érdekében, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítését.

A javaslat előző heti tárgyalása során a kormányoldal nem támogatta ezt az indítványt. A fideszes Varga István az erről szóló vitában azt mondta, jogi szempontból indokolatlannak tartja az új tényállás bevezetését, majd hozzátette: a nőknek a szülést követően kellene csak önmegvalósításba fogniuk, és több gyermeket kellene vállalniuk, hogy fel se merülhessen a családon belüli erőszak. A politikus felszólalása heves nemtetszést váltott a közvéleményből és a Fidesz nőtagozatából egyaránt, aminek hatására a párt felülbírálta korábbi álláspontját.

A parlament szintén hétfőn szavaz a jövő évi költségvetéshez, valamint az azt megalapozó javaslatokhoz benyújtott módosító indítványokról. A határozathozatalokat követően korábban tárgyalni kezdett javaslatok vitája folytatódhat, így ismét napirendre kerülnek például a munkahelyvédelmi akciótervet megalapozó törvénymódosítások, valamint a kisadózók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló indítványok. Emellett a képviselők ismét hozzászólhatnak ahhoz a kormánypárti javaslathoz, amely rendőrségi engedélyhez kötné a világörökségi helyen lévő bárok éjjeli működését.

Kedden általános vitákkal folytatódik az Országgyűlés munkája. Ezek között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010 közötti munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámoló, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása, amely az európai uniós jogharmonizáció mellett módosítja többek között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló jogszabályt, a lakáspénztártörvényt és a stabilitási törvényt is.

Szintén ezen a napon lesz az együttes általános vitája az alaptörvény második módosításának és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosítási javaslatoknak is. A két indítvány elfogadása esetén az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lesz érvényes. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt követően nyújtotta be előterjesztését, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta azt a szabályozást, amely 62 évben határozta meg a bírák nyugdíjkorhatárát.

Répássy Róbert szakállamtitkár korábban elmondta: az Ab szerint a bírák jogviszonyának megszűnését - garanciális okokból - minden bíróra egységes, kétharmados törvényben rögzített korhatárral kell meghatározni. Ezért a kormány az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával az Európai Unió tagállamainak többségében alkalmazott 65 éves korhatárt kívánja bevezetni - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az alaptörvény-módosítás 2013. január 1-jén lépne hatályba, de a 65 évesnél idősebb bírák 2014. január elsejéig maradnának hivatalban.