Elsősorban jó közlekedésű lakásokat keresnek a felvételt nyert hallgatók. Budapesten 100 ezer nappali tagozatos hallgató van, amelyből 40 ezren a családi otthontól távol, így albérletre, saját lakás vásárlásra, vagy kollégiumi ellátásra szorulnak. Ezt a számot tovább növeli, hogy a közeli lakhellyel rendelkezők is sokan most kezdenék önálló életüket, így inkább albérletbe költöznének.

Az albérletet keresők nem a budai vagy Dunához közeli belső kerületi luxus kategóriájú lakásokat, de nem is a külső kerületek elhanyagoltabb ingatlanjait keresik, inkább a köztes megoldás a jellemző. A legfontosabb szempont az iskola közelsége, a bérleti díj és harmadsorban a lakás komfortfokozata.

Az FHB Otthontérkép kutatása szerint a legtöbbször többen bérelnek egy lakást, hogy megosszák a költségeket, így az is a fontos szempontok közé tartozik, hogy milyen az ingatlan beosztása, azaz önállóan megközelíthetőek-e a szobák.

A legolcsóbb a 4. kerület a maga 1200 Ft/nm alatti bérleti díjaival, itt 65 nm-es lakásokat is lehet találni ennyiért. Hasonlóak az árak a XV., XVII., XXI., és XXIII. kerületben is.

A zöldövezeti, kiemeltebb helyeken lévő lakások például a Pasaréten, a Rózsadombon, vagy a Naphegyen ennek a duplája, átlagosan 2400 Ft/ nm körül alakulnak. Itt még akkor is magas a bérleti díj, ha az adott városrész nehezen közelíthető meg a helyi közlekedéssel. De az egyetemisták között is akadnak módosabb bérlők, akik a jó elhelyezkedésű, drágább lakásokat, akár egyedi loftlakásokat is ki tudnak bérelni, és hajlandóak ezért akár havi 100 ezer forintnál is többet fizetni. A jellemző ár azonban inkább 50-90 ezer forint körül van.

A bérleti díj mellett számolni kell a rezsivel is, ami a díj egyharmadát teszi ki általában, de itt jelentős eltérések lehetnek a fűtésmód, az épületszerkezet és állapot alapján. Emiatt tanácsos erről is érdemes tájékozódni. A korábban említett szempont a komfortfokozatról elmondható, hogy a bérletre kínált lakások jellemzően felújítottak, de akad köztük új építésű is, és összkomfortosak.