Szabó Máté hivatala az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta: a törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert a jogszabály hatálybalépésének rövid határideje miatt - kellő felkészülési idő hiányában - sérülne a jogállamiság elve.

Az ombudsman indítványát már pénteken ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Szabó Máté azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy indítványának elbírálásáig a testület függessze fel a jogszabály szeptembertől hatályos rendelkezéseit.

Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvény nem veszi figyelembe, hogy sok szülő tudatosan, nevelési elveit követve nem kívánja gyermekét a kora gyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás azonban nem nyújt biztosítékot arra, hogy az óvodai nevelésben hároméves koruktól csak olyan gyermekek vegyenek részt, akiknek személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben segíti bekapcsolódásukat az iskolai oktatásba.

A vasárnapi közleményben utalnak arra is, hogy az év eleje óta az alapvető jogok biztosa már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsman ezért - mint írták - csak felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra: indokolt lehet megvizsgálni, hogy "a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az alaptörvényből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből erednek".

Az oktatási államtitkárság még pénteken, a PSZ bejelentésére válaszul egyebek mellett azt közölte, szakmailag tévesnek tartják az óvodai nevelés kezdő időpontjával kapcsolatos ombudsmani aggályokat. A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze - írták.