Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke az érintett hulladékfeldolgozó üzem gyáli telephelyén kifejtette: miután lezárult a szociális konzultáció kérdőíveinek feldolgozása, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) 45 napos határidőt kapott a papíralapú kérdőívek megsemmisítésére, és ez vasárnap lejár. A NAIH elnöke hangsúlyozta: a kérdőívek, valamint az adatok további kezelésére vonatkozó hozzájárulások utolsó adagjának megsemmisítésével párhuzamosan minden elektronikus dokumentumot "helyreállíthatatlanul és visszavonhatatlanul" törölnek a hivatal számítógépeiről.

"A feldolgozás során visszaállíthatatlanul el kellett választani a kérdőívekre adott válaszokat a kitöltő személyétől. Ez megtörtént, így a válaszok most már csak statisztikai adatokként jelennek meg, valamint a nemzeti konzultációs nyilvántartásban rendelkezésre állnak az ehhez hozzájárulásukat adó polgárok adatai" - emelte ki Péterfalvi Attila. Mint megjegyezte, a további adatkezelést nemcsak a nagykorúak, de a 16. évüket betöltött fiatalok is engedélyezhették, törvényes képviselőjük hozzájárulásával.

A sajtótájékoztató után a hatóság elnöke ellenőrizte a kérdőíveket, majd miután egy aprítógépbe dobálták őket, elindította a szerkezetet. Az üzemben a hulladékból alternatív tüzelőanyagot állítanak elő.

A szociális konzultáció megindítását Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be 2011. május elsején, eredményét két hónappal később, július 4-én ismertette a parlamentben. A kérdések között szerepelt egyebek között a védett kor bevezetésének lehetősége az 55 év felettiek esetében, valamint az, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse-e a munkanélkülieket.

A konzultáció kérdőíveivel, illetve a hozzájáruló nyilatkozataival kapcsolatban azonban Jóri András adatvédelmi biztos tavaly júniusban megállapította, hogy sértik az adatvédelmi törvény előírásait, majd augusztusban határozattal kötelezte az adatkezelést végző a KEK KH-t a kérdőíveken szereplő személyes adatok törlésére.

A biztos álláspontja szerint a konzultációval összefüggésben nem érvényesültek a törvényben meghatározott garanciák, így egyebek között a teljes anonimitás követelménye, továbbá a kérdőíven található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, vagyis a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal. A személyes adatok kezeléséhez pedig főszabály szerint vagy az érintett beleegyezése, vagy törvénybe foglalt felhatalmazás szükséges.

A korábbi adatvédelmi biztos, Jóri András megbízatása posztjával együtt megszűnt tavaly év végén, az utódszervezet NAIH májusban "szakmailag vállalhatatlannak" nevezte a volt ombudsman állásfoglalását, és jogszerű határozatot bocsátott ki. Ennek értelmében a feldolgozás során különválasztották a személyazonosítást tartalmazó részt a kérdőívre adott válaszoktól, továbbá a nemzeti konzultációs nyilvántartásba vezették fel azok adatait, akik a kérdőív visszaküldésekor a további kapcsolattartás érdekében hozzájárultak adataik kezeléséhez.