A javaslattevő-végrehajtó jogkörű brüsszeli bizottság április 25-én jelezte, hogy ezt a két kérdést bíróság elé viszi, mert számára nem voltak elfogadhatóak a kifogásaira adott magyar kormányzati válaszok.

Az Európai Bizottság eredetileg három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen még januárban, Budapestre küldött hivatalos értesítés formájában. Ezt követte a második szakasz, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény kifejtése, még szintén a magyar hatóságoknak címezve. A harmadik kérdésben, a jegybanki függetlenség témakörében azonban a bizottság utóbb jelezte, hogy a kilátásba helyezett magyar jogszabályi változtatások elfogadása esetén kész elállni az eljárás harmadik bírósági, szakaszának megindításától.

Az Európai Unió Bíróságának mostani közlése pusztán azt tartalmazta, hogy bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége ügyében megérkezett az Európai Bizottság beadványa, és azt C-286/12, illetve C-288//12 sorszámon iktatták - azt nem, hogy ezekben az ügyekben mikor várható az első bírósági eljárási cselekmény. Az Európai Bizottság mindenesetre azt közölte áprilisban, hogy a bírói nyugdíjkorhatár ügyének sürgősséggel történő elbírálását fogja kérni.

A bírák nyugdíjazását illetően az EU javaslattevő-végrehajtó testülete - amelynek egyik feladata, hogy az uniós szerződések betartásán őrködjön - szóvá tette: mivel Magyarországon 70-ről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés végrehajtásának a következményeként csak idén 236 bíró szolgálati viszonya szűnne meg. Brüsszel szerint az új rendelkezések emellett - az életkoron alapuló hátrányos munkahelyi megkülönböztetés uniós tilalmára figyelemmel - "objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében".

Az adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően az időközben megtörtént magyar törvénymódosítás nyomán a bizottság tapasztalt előrelépéseket, de továbbra is úgy véli, hogy a korábbi intézmény elnökének elbocsátása uniós jogba ütközik. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával Magyarország "idő előtt megszüntette a 2008 szeptemberében kinevezett korábbi magyar adatvédelmi biztos hat évre szóló megbízatását, amely csak 2014 szeptemberében járt volna le.

A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóság személyi függetlensége, amely magában foglalja a hivatalból történő elmozdítással szemben a megbízatás ideje alatt érvényesülő védelmet is, az uniós jog alapvető követelménye. A nemzeti adatvédelmi hatóság átszervezése nem indok az e követelménytől való eltérésre" - érvelt áprilisi közleményében az uniós testület.