Csak néhány esetben szűkül a bírói mérlegelés lehetősége az új Büntető törvénykönyv szerint - reagált a kritikákra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.

Répássy Róbert hozzátette: a három csapás szabály nyomán például, csak olyan súlyos esetekben kell a bírónak tényleges életfogytiglani büntetést kiszabni, mikor alternatív büntetésként amúgy is szerepel az életfogytiglan a törvényben.

A tárca egyébként pontosította is a három csapás szabályt. "Akkor beszélünk a három csapás szabály alkalmazhatóságáról, amikor három különböző időpontban befejezett erőszakos bűncselekményről dönt a bíró. Tehát most már nem fordulhat elő, hogy bűncselekmény kísérletéért, valamint azonos, vagy egymást gyorsan követő időpontban végrehajtott cselekményért is érvényesítsék a szabályt" - pontosított.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke üdvözöli a módosítást, azonban nem helyesli, hogy más területeken is csökken a bírák mozgástere. "Ilyen például, hogy a jogos védelemnél a bíróság egyedi döntését megelőlegezve kötelezően felállít vélelmeket azzal kapcsolatban, mikor kell egy helyzetet élet elleni támadásnak minősíteni. Közbülső megoldásnak tartjuk például, az ittas járművezetésnél azt a megoldást, amely ugyan változatlanul előírja a kötelező eltiltást, de azzal a klauzulával, hogy különösebb méltánylást érdemlő esetben ezt lehet mellőzni" - mondta.

Bánáti János kitért arra is, hogy továbbra is irányadó a büntetési tételek középmértéke, és indokolni kell az ezektől való eltérést, ám mindez felesleges, a bíróság úgyis a büntetési tétel keretei között, indoklási kötelezettséggel szabhat ki büntetést.