Infostart.hu
eur:
362.21
usd:
314.09
bux:
146453.37
2026. július 30. csütörtök Judit, Xénia

Gyurcsány: Magyarországon tart a válság

Gyurcsány Ferenc szerint noha Európában lényegében véget ért a válság, a magyar gazdaság a kormány hibái miatt képtelen a kilábalásra.

A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke gazdaságpolitikai előadásában kedden Budapesten az Orbán-kormány kétéves teljesítményét értékelve elmondta: a magyar gazdaság recesszióba süllyedt, teljesítménye az első negyedévben a harmadik leggyengébb volt az Európai Unióban, Görögország és Portugália után.

Ez nem magyarázható nemzetközi trendekkel, "Európában már nincs válság", számos országban - így a németeknél és a kelet-közép-európai államok többségében - megint nő a GDP, a pénzügyi krízis előtt az uniós átlagnál nagyobb mértékben bővülő magyar gazdaság viszont képtelen kilábalni és újra előnyhöz jutni - hangsúlyozta.

Gyurcsány Ferenc szerint ennek oka az ágazati különadókra és a bankadóra épülő gazdaságpolitika, amely a beruházások visszaeséséhez, hitelszűkéhez vezetett. Kitért arra is, az elmúlt fél évben a forint árfolyama sokkal nagyobb mértékben gyengült az euróhoz viszonyítva, mint a többi devizáé a régióban, és ismét arra a szintre gyengült, ahol a válság kitörésekor volt.

"Úgy csökkennek a reálbérek majdnem négy százalékkal, hogy nincs válság" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a szocialista kormányzás alatt erre csak 2007-ben, a költségvetési kiigazítás után és 2009-ben, a válság legnehezebb évében volt példa.

Gyurcsány Ferenc hetvenöt perces beszédében több mint háromtucatnyi grafikonnal és diagrammal támasztotta alá mondanivalóját, hasonlóan azokhoz a gazdaságpolitikai előadásokhoz, amelyeket még kormányfőként a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott évente.

Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az Orbán-kormány tavaly 3 százalék alá vitte és idén is ott tartja az államháztartási hiányt, ezt a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával érte el. Azok felhasználását pedig éles kritikával illette a DK-elnök, kiemelve, hogy a forintárfolyam gyengesége miatt az államadósság sem csökkent érdemben.

Bírálta a kormányt az infláció emelkedéséért - amit az áfaemeléssel hozott összefüggésbe -, azért, mert erre az évre GDP-arányosan 4 százalékra csökkent egészségügyi közkiadások mértéke, és mert ismét nőnek a legszegényebbek és a leggazdagabbak közti, az előző kormányzati ciklusban mérséklődő társadalmi különbségek.

Túlnyomórészt gazdasági kérdésekkel foglalkozó előadását a volt miniszterelnök azzal kezdte, hogy noha két éve sokan mosolyogtak a fülkeforradalom kifejezést hallva, ma elmondható, hogy bizonyos területeken, az átalakulások mélységét tekintve csakugyan rendszerváltás történt. Leszögezte, hogy az Orbán-kormány működését nem csupán illegitimnek tartják, de mivel megítélésük szerint a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, illegálisnak, alkotmányellenesnek is.

Szerinte újdonság az is, hogy a kormány elődeivel szemben a nemzetet nem tekinti "szociális közösségnek", lemond a hátrányos társadalmi csoportok egy részéről, bűnbakká teszi őket. Meglátása, hogy a Fidesz-kormány húszéves konszenzussal szakított akkor is, amikor a nyugati orientáció helyett kelet felé fordult.

Mindez úgy történhetett meg, hogy a jobboldal megértette és kihasználta: a magyarok többsége szerint a rendszerváltás és a kapitalizmus több kárt okozott nekik, mint amennyi előnnyel járt - mondta, megjegyezve, ez a csalódás a kádárizmus öröksége, ugyanis az itt élők a többi kelet-közép-európai ország polgáraival szemben az átmenettől nem szabadságot vártak - amelyből az NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában élőknél több jutott nekik osztályrészül a hetvenes évektől -, hanem ausztriai jólétet.

"Ha mi nem értjük meg, hogy erre muszáj valahogy reagálni, bajban leszünk. (...) Nem azt ajánlom a Demokratikus Koalíciónak, hogy arra a mai többségre kezdjen ácsingózni, amely nem szereti ezt a rendszert. De úgy nem tudunk élni békében, prosperitásban, hogy a többség az ország alapvető kultúrájával, törekvéseivel, sorsával nincs kibékülve. (...) Vagy valaki tud olyan alternatívát állítani, amely egyesíti az ország kettészakadt részeit - ilyet azonban nem látok -, vagy előbb-utóbb ki kell józanodnunk, és a nagy többséget meg kell győznünk az igazunkról" - fogalmazott. Mint mondta, tenni kell azért, hogy a többség tudomásul vegye, az ország ereje polgárainak tehetségében, vállalkozó kedvében van, és nem lehet az államtól várni a boldogulást.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter rendkívüli bejelentkezése

Magyar Péter rendkívüli bejelentkezése

A miniszterelnök a százhalombattai Dunamenti Erőműből jelentkezett be csütörtök este.

A Föld szomorú napja az idei év július 30-a

Július 30-án az emberiség elérte a túlfogyasztás napját, ami azt jelenti, hogy gyorsabban használja fel a természet erőforrásait, mint amilyen ütemben a Föld ökoszisztémái képesek azokat megújítani. Bíró Imola, a Követ Egyesület kommunikációs vezetője az InfoRádió kérdésére elmondta: szinte még egy Föld bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy ezt az életmódot folytatni tudjuk.
inforadio
ARÉNA
2026.07.31. péntek, 18:00
Csörnyei Géza
a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója
Tisza-kormány: bejelentették Paks leállását, extrém napok várnak Magyarországra

Tisza-kormány: bejelentették Paks leállását, extrém napok várnak Magyarországra

A vártnál gyengébb lett a magyar gazdaság második negyedéves teljesítménye: a GDP az előző negyedévhez képest 0,4%-kal nőtt, ami elmarad az elemzők által várt 0,7%-os bővüléstől. Délelőtt közös sajtótájékoztatót tart Magyar Péter és Markus Söder bajor miniszterelnök, ahol a hosszú évek után újrainduló magyar–bajor kapcsolatok jegyében tartott találkozó részleteit ismertetik. A rendkívüli hőség és a Duna történelmi mélységű, mínusz 121 centiméteres vízállása miatt az MVM Paksi Atomerőmű 50 százalékkal csökkentette a 2. blokk teljesítményét. A hőség miatt a közlekedési tárca a hétvégére részlegesen feloldja a kamionstopot is: szombat éjszaka és vasárnap kora reggel a nehézgépjárművek ismét közlekedhetnek a hazai utakon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×