Infostart.hu
eur:
360.06
usd:
315.94
bux:
143467.3
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

Ipsos: kevesebb bizonytalan, több Fideszes és MSZP-s

Bár a társadalom többsége továbbra is a pártokat elkerülők csoportjába tartozik, arányuk valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban; a Fidesz és az MSZP javítani tudott, az előbbinek 16-ról 18 százalékra nőtt a választókorú népesség egészén belüli támogatottsága, utóbbinak 11-ről 13 százalékra bővült a tábora - mutatják az Ipsos február első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származó eredmények.

Az 1500, együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselő ember megkérdezésével készült, az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzés szerint a többi párt ezúttal nem profitált a választók enyhe aktivizálódásából, a Jobbik 8, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció 2 százalékos az összes választókorú körében.

Kevés a részvételét biztosra ígérő és pártpreferenciával rendelkező választópolgár, ebbe csoportba alig háromtizednyien tatoznak - közölte az Ipsos, jelezve, hogy az itteni adatok ezért inkább csak tájékoztató jellegűek: a Fidesz 40, az MSZP 27, a Jobbik 20, az LMP 6, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalékon áll a "biztos pártválasztók" körében.

Az elmúlt hetekben az Ipsos szerint két olyan változás történt a pártok támogatottságában, amelyek lefékezték, illetve némileg vissza is fordították a korábbi hónapok tendenciáit.

Az őszi, téli hónapokban kifejezetten népes volt a pártoktól távolságot tartók csoportja, januárban eddig soha nem tapasztalt magasságokban, 57 százaléknál járt az arányuk. Ezúttal nem folytatódott tovább e választói közeg bővülése, sőt 4 százalékponttal kevesebben lettek - áll az elemzésben, amely rámutat arra is: ugyancsak megállt a Fidesz augusztus óta minden hónapban érzékelhető visszaesése; a mélypont a januári 16 százalék volt, innen lépett most feljebb a kormánypárt 18 százalékra.

A hónap harmadik érdekességének az Ipsos az MSZP adatát tartja: akárcsak a Fidesz, az ellenzéki párt is 2 százalékponttal tudta növelni tábora méretét az utóbbi hetekben.

Úgy tűnik, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval történő tárgyalásokat övező kormányoldali és ellenzéki reakciók, az utcai demonstrációk, a miniszterelnök Európai Parlamentben, illetve itthon évértékelőként elmondott beszédei ráirányították a figyelmet a politikai szereplőkre - értékel a cég, amely szerint olyan választók is állást foglaltak, akikre egy ideje inkább a közélettől való távolságtartás volt jellemző.

Míg a múlt hónapban mind a kormányzat, mind az ellenzék munkájával kapcsolatban a rendszerváltás utáni időszak legerőteljesebb kritikája fogalmazódott meg, (19-19 ponttal értékeltek az emberek), most februárban a minősítő pontszámok valamivel javultak: a kormányzati tevékenységre 25 pontot adtak, az ellenzékére 23-at.

Az aktivizálódó választók javarészt kis településeken élnek, akik azzal, hogy a Fidesz és az MSZP felé mozdultak, némileg átalakították a szavazótáborok településtípus szerinti szerkezetét - közölte az Ipsos. Hozzátették: a változások a kiegyenlítődés irányába hatottak, azaz mindkét pártra igaz, hogy a fővárosban, a vidéki városokban valamint a falvakban közel azonos a támogatók aránya. A Fidesz tábora az előbbi sorrendben 20, 18, 18 százalék, míg az MSZP-é 15, 13 illetve 13 százalék.

A kormánypártnak széles a társadalmi beágyazottsága, az egyes lakossági csoportokban az Ipsos az országos támogatottságtól alig eltérő arányokat regisztrált. Amíg a Fidesz nagyjából minden rétegben azonos erőt képvisel, addig az MSZP-nél akadnak kiugró értékek, ilyen például az ötvenes korosztályban mért 19 százalékos, a náluk idősebbek körében mért 23 százalékos támogatottság vagy a harminc év alattiak körében mért 8 százalék.

A Jobbik pozíciói a húszas-harmincas korosztályban a legerősebbek (13 százalék), a hatvan év felettiek csoportjában a leggyengébbek (3 százalék). Az LMP csúcsértéke a fővárosban és a fiataloknál található 6 százalék, a falvakban és az idősek körében viszont csak 1 százalékos.

Négy hónap kutatásai alapján lehetőség van arra, hogy statisztikailag megbízható információkat adjunk a Demokratikus Koalíció szavazótáborának jellegzetességeiről - olvasható az elemzésben, amely szerint a DK támogatottsága az életkor és az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb és a párt sokkal erősebb a nagyvárosokban (különösképpen Budapesten), mint a kisebb lélekszámú településeken. A párt támogatóinak politikai-ideológiai beállítottsága elég karakteres: háromnegyedük baloldalinak tekinti magát, egynegyedük e tekintetben inkább középutas - állapította meg az Ipsos, amelynek közlése szerint a liberális-konzervatív tengelyen hattizedük az előbbi kategóriát érzi magára érvényesnek, kéttizedük az utóbbit s ugyancsak kéttizedük a centrumba sorolja magát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×