Infostart.hu
eur:
363.17
usd:
323.28
bux:
147462.36
2026. november 5. csütörtök Imre

Mesterházy: Az államfőnek távoznia kellene

Az MSZP elnöke szerint Schmitt Pál köztársasági elnöknek nem azért kellene lemondania, mert rajtakapták valamin, hanem elsősorban azért kellene távoznia, mert "szégyent hoz egész Magyarországra".

Mesterházy Attila a hét fontos politikai eseményeiről szóló, az MTI-hez vasárnap eljuttatott írásában az államfő doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanúval összefüggésben úgy fogalmazott: "Schmitt Pál feladata, hogy országunk elnökeként a legjobb arcunkat mutassa a világ felé. Ehelyett szégyent hoz mindannyiunkra".

Véleménye szerint az elnök "irományának" ügye súlyosbodik. Mint írta, nem is az a legnagyobb baj, hogy Schmitt Pál húsz évvel ezelőtt hibázott. A pártelnök szerint egyre világosabban látszik, hogy Schmitt Pál "egész egyszerűen nem teljesítette a kisdoktori cím megszerzésének akkor érvényes követelményeit". Ezt ő maga is elismerte - fűzte hozzá -, mikor elmondta, hogy 180 oldalt "törzsanyagként" vett át a bolgár professzor munkájából. "Márpedig a copy-paste használata nem egyenlő a tudományos hivatkozással" - írta Mesterházy Attila. A legnagyobb baj az, hangsúlyozta a szocialista politikus, hogy "elnök úr képtelen igazat mondani ebben az ügyben". Mesterházy Attila szerint hallgat Orbán Viktor is: legutóbbi nyilvános szereplései egyikén sem merült fel, vajon mi erről a miniszterelnök véleménye.

Az ügy fejleményeit felelevenítve Mesterházy Attila azt írta, egy hét alatt kiderült, hogy másik 17 oldalt is "kiollózott" az államfő egy német szakirodalomból - "amelyben a kreatív elemet legfeljebb a hibás fordítások jelenthetik". Tudjuk már azt is - tette hozzá , hogy "az állítása szerint 30 oldalas önálló következtetések szakasz valójában egyetlen oldalból áll, s az sem a saját szellemi terméke". Emlékeztetett, hogy a kormányszóvivő korábban kifejezésre juttatta: a kormány támogatja a köztársasági elnököt. Véleménye szerint ez azt jelenti, a kabinet és a teljes kormány osztozik abban a szégyenben, amelyet Schmitt Pál okozott.

A szocialisták elnöke szerint csak az államfőn múlik, "tesz-e végre egy becsületes lépést ebben az ügyben".

A hvg.hu január 11-én azt írta, Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával: a 215 oldal legnagyobb része, mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

A Semmelweis Egyetem kedden jelentette be, az intézmény rektora előző nap tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a Testnevelési és Sporttudományi kar dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit.

Schmitt Pál köztársasági elnök szerda reggel szólalt meg először személyesen az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján "bőven megengedhető volt", hogy csak a felhasznált irodalmat - köztük első helyen Georgiev munkáját - tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket.

Schmitt Pál csütörtökön Egerben kijelentette, készen áll az értekezéssel kapcsolatos vizsgálatra.

Pénteken az Index hírportál pedig azt írta, információi szerint Schmitt Pál 1992-es doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik tanulmányának részleteivel. A hvg.hu aznap arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le és illesztett be 1992-es értekezésébe.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Példátlan zavart okozott az Egyesült Államok történelmi küldetése: a GPS-rendszerekre is hatást gyakorolhatott

Példátlan zavart okozott az Egyesült Államok történelmi küldetése: a GPS-rendszerekre is hatást gyakorolhatott

Jelentős zavarokat okozott a Föld ionoszférájában a NASA idén áprilisi Artemis-2 küldetésének indítása, ami átmeneti és helyi pontatlanságokat idézhetett elő a GPS-rendszerekben - írta meg a Space.com. Az eredményekről közzétett, egyelőre szakmai lektorálás előtt állló tanulmány egyik szerzője szerint a küldetés során használt SLS-rakéta által keltett légköri anomáliák olyan erősek voltak, hogy akár az önvezető autók és a drónok biztonságos navigációját is veszélyeztethették volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×