A FH 1-től 7-ig terjedő pontrendszerében Magyarország a politikai jogok kategóriájában a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, de a polgári szabadságjogok tekintetében 2-esre romlott az megítélése. A rosszabb megítélést a FH a "vitatott alkotmányos és jogszabályi változásokkal" indokolta, amelyek "a bírói kar függetlenségének aláásásával fenyegetnek." A civil szervezet értékelési módszerének értelmében az országok az 1-től a 2,5-es átlagig számítanak "szabadnak".

A Szabadság a világon 2012: az arab felkelések és azok globális utóhatása című jelentés szerint Közép-Európában Magyarország jelenti "a legkomolyabb problémát". A FH dokumentuma szerint "Orbán Viktor kormánya kihasználta a kétharmados többséget, hogy az ellenzék megfelelő részvétele nélkül keresztülhajtson egy új és problematikus alkotmányt és egy sor törvényt, amelyekre széles körben úgy tekintenek, mint amelyek fenyegetést jelentenek a sajtószabadságra, a bírói függetlenségre és a politikai pluralizmusra". Az jelentés más helyütt úgy fogalmaz, hogy az alkotmány és a rengeteg új törvény "komolyan meggyengíthetik a sajtószabadságot, a bírói függetlenséget és az igazságos választási folyamatot".

A FH Közép-és Kelet-Európában, valamint az eurázsiai térségben Magyarországon kívül Albániában, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Ukrajnában állapított meg hanyatlást. A jelentés szerint Magyarország - Ukrajnához, Dél-Afrikához és Törökországhoz hasonlóan - "a demokratikus fejlődés fontos sikertörténetének számított", ám a demokrácia hitelessége mind a négy "új demokráciában" megkérdőjeleződik.

"(Barack) Obama (amerikai elnök) többször is személyesen kinyilvánította Amerika világméretű elkötelezettségét a demokratikus átalakulás mellett, ám konkrét esetekben nem vetette latba a Fehér Ház tekintélyét. Ehelyett Hillary Clinton külügyminiszter volt az, aki nyilvánosan szóba hozta az emberi jogok megsértését Oroszországban Magyarországon és Törökországban." - olvasható a jelentésben.

A FH szerint az az ország sorolandó a "szabad" kategóriába, amelyben a politikai verseny nyílt, ahol a polgári szabadságjogok tiszteletben tartásának légköre uralkodik, jelentős a civil társadalom aktivitása és független a média. A jelentés 87 országot minősített "szabadnak" 60-at "részben szabadnak" 48-at pedig "nem szabadnak".

A jelentés előszavában Arch Puddington, a FH kutatási ügyekért felelős alelnöke leszögezte, hogy az arab világon tavaly végigsöpört politikai felkelések jelentik a legjelentősebb kihívást a tekintélyuralmi kormányzásnak a szovjet kommunizmus összeomlása óta.