A nagykövet így fogalmazott: elkerülhetetlen volt, hogy a "nagyon dinamikus jogalkotás" néhány eleme bírálat tárgya lett. A magyar kormány ugyan úgy véli, hogy ezek az elemek is összhangban állnak az EU előírásaival, de mivel az Európai Bizottság - az uniós szerződések őre - előzetesen jelezte, hogy lát aggályos pontokat, a magyar fél arra számít, hogy a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény kedden, a biztosok testületének ülésén, immár az elvégzett jogi elemzésre támaszkodva konkrétan megfogalmazza ezeket.

Az előzetes aggályok a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségével, illetve a bírói tevékenység felső korhatárával voltak kapcsolatosak - emlékeztetett Györkös.

Ha az Európai Bizottság hivatalosan is kifogást emel az elfogadott magyar törvényi előírások némelyikével szemben, akkor arra a nagykövet szerint háromféle magyar reagálás képzelhető el, de mindhárom eshetőségben benne van a párbeszéd eleme.

Az első eshetőség az a reagálási mód, amely a médiatörvény kezelésekor is megmutatkozott: a brüsszeli bizottsági kifogásokra akkor Magyarország azt válaszolta, hogy elfogadja azokat, és ennek megfelelően módosította a törvényt. A második eshetőség, hogy a magyar fél azt javasolja majd az Európai Bizottságnak: üljenek le, és tekintsék át, miként lehet az eltérő álláspontokat összebékíteni, kölcsönösen elfogadható, közös megoldást találni. A harmadik eshetőség, ha Magyarország nem tartja megalapozottnak a bizottsági kifogást. Ebben az esetben Brüsszel megindítja az úgynevezett kötelezettségszegési eljárást.

Ez utóbbi helyzet Györkös Péter szerint ugyan korántsem kívánatos, de "nem világvége". Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok ilyen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az uniós végrehajtó intézmény és a tagállamok között.