Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

Fellegi Tamás tárgyalásokat kezdett az IMF-nél - a nap hírei

Washingtonban megkezdődtek az egyeztetések a magyar küldöttség és az IMF között. Az új jegybanktörvény körüli kérdések rendezését nevezte a magyar-uniós tárgyalások előfeltételének a közösség pénzügyi biztosa. Történelmi csúcsra drágulnak szerdán az üzemanyagok. A nap legfontosabb hírei január 9-én.

Washingtonban megkezdődtek a megbeszélések Fellegi Tamás, IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között. A miniszter a héten többször egyeztet az IMF vezetőivel, csütörtökön pedig Christine Lagarde-dal, a valutaalap főigazgatójával találkozik.

Az új jegybanktörvény körüli kérdések rendezését nevezte a magyar-uniós tárgyalások előfeltételének a közösség pénzügyi biztosa. Olli Rehn a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta: bármilyen hitelkerettel kapcsolatban a jegybank függetlenségének biztosítása az egyik legfontosabb téma. Úgy vélte: az új magyar jegybanktörvény sérti az uniós szabályokat, és veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Közben Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője levélben biztosította az uniós tagállamok külügyminisztereit, az Európai Bizottság elnökét arról, hogy Magyarország továbbra is kész a párbeszédre, de azt nem tartják elfogadhatónak, hogy bárki a tények ismerete nélkül fogalmazzon meg kritikát.

A Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot az Európai Bizottság. Az unió brüsszeli végrehajtó testülete szerint a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte: tudomásul veszi, és tiszteletben tartja az Európai Bizottság határozatát. A Fidesz a Gyurcsány-kormány újabb, súlyos örökségének nevezte az ügyet, a szocialista Szanyi Tibor ugyanakkor úgy véli: a Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán-kormány is felelős a történtekért.

Történelmi csúcsra drágulnak az üzemanyagok, miután szerdán literenként bruttó 10 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj árát a Mol. Sándor Dávid, a Portfolio.hu elemzője elmondta: a változás után a benzin átlagára 422 forintra, a gázolajé pedig 444 forintra nő. A szakember az InfoRádióban azt mondta: az újabb áremelés legfőbb oka az, hogy a forint az utóbbi időben jelentősen gyengült a dollárhoz képest.

Javaslatcsomagot készített a miniszterelnök számára a BKV helyzetének hosszú távú rendezésére a főpolgármester. Tarlós István elmondta: a többi között ki kell építeni a behajtási díj bevezetéséhez szükséges technikai berendezéseket, a működés finanszírozásához pedig be kell vezetni a közlekedési adót, és át kell alakítani a forrásmegosztási törvényt.

Tavaly az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya 1734,4 milliárd forintra teljesült - közölte a nemzetgazdasági tárca. Ez az éves eredeti előirányzat mintegy 2 és félszerese, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110 százaléka. A minisztérium szerint a számok alapján várhatóan teljesül az államháztartás 2011. évi, egyszeri tételek nélküli eredményszemléletű hiánycélja, amely a GDP 2,94 százaléka.

Késlekedés nélküli, radikális irányváltást szorgalmazott a magyarországi politikában Bajnai Gordon volt kormányfő. A politikus az általa létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány blogjában értékelte az ország helyzetét. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: bő két évvel a ciklus lejárta előtt a haza és a haladás ügye iránt elkötelezettek legfőbb reménye a mielőbbi kormányváltás. Úgy vélte: ennek csak akkor van értelme, ha az új kabinet képes egy jobb, sikeresebb országot építeni.

Tanúként hallgatta meg Veres János szocialista országgyűlési képviselőt a Sukoró-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség. Fazekas Géza. A vádhatóság szóvivője azt mondta: a volt pénzügyminiszter válaszolt az ügyészség kérdéseire.

Március 1-jén írhatják alá a költségvetési politika szorosabb összehangolását előirányzó új uniós kormányközi szerződést - jelentette be Berlinben a német kancellár és a francia elnök. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a megbeszélés után hangsúlyozta: a fiskális politika harmonizálásáról szóló tervezett szerződésről jól haladnak az előkészületek, az egyeztetések már januárban lezárulhatnak.

Azonnali hatállyal lemondott Philipp Hildebrand, a svájci jegybank elnöke - közölte a Svájci Nemzeti Bank. A vezetőt korábban komolyan bírálták, amiért felesége még a nyáron - három héttel a svájci frank árfolyamrögzítése előtt - mintegy félmillió dollárt vásárolt, majd - amikor a dollár a jegybanki beavatkozás hatására erősödött - hatalmas nyereséggel eladta az összeget.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×