A tárca közleményében emlékeztet: az év végével lezárul az alkotmányozás, az Országgyűlés az elmúlt hónapokban megalkotta a január 1-jén hatályba lépő alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvényeket, 2012-ben pedig még néhány, az alaptörvénnyel összefüggő törvény technikai módosítása várható. Az új törvényekkel több területen bezárulnak a rendszerváltás óta létező kiskapuk, és megszűnnek a demokratikus intézmények hatékony működését akadályozó szabályozások - teszik hozzá.

Hangsúlyozzák: a tavasszal elfogadott alaptörvény egyik legnagyobb újdonsága az államadósságfék követelménye, amely megköveteli, hogy "egy generáció se élhesse föl a következő nemzedék jövőjét, vagyis nem adósíthatja el az utána következő nemzedékeket".

Jelenleg Magyarország pénzügyi sérülékenységének és nehézségeinek fő forrása a magas államadósság, amely hatalmas mértékben "elszabadult" 2002 és 2010 között - írják. Hozzáteszik: a 2010-es kormányváltásra csaknem 22 ezer milliárd forintra (a GDP 80 százalékára) nőtt az államadósság, az alaptörvény azonban előírja, hogy azt 50 százalék alá kell csökkenteni.

A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló sarkalatos törvény részletesen szabályozza az alaptörvényben szereplő államadósságra vonatkozó korlátozásokat és költségvetési szabályokat, és olyan garanciális szabályokat rögzít, amelyek megakadályozzák az önkormányzatok eladósodását - emelik ki. Kifejtik: a jogszabály kimondja, hogy az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését, és azt, hogy a nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.

Mint fogalmaznak, a közpénzek és a közvagyon védelmét szabályozza a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény, amelynek "égető hiányát az elmúlt évek korrupciós ügyei is igazolják". A törvény átláthatóvá teszi a vagyonkezelési viszonyokat és hosszú távon biztosítja Magyarország vagyonának gyarapítását és közérdek szerinti kezelését - közlik.

A KIM szerint "különlegesen erős, alkotmányos védelmet ad a családoknak" az, hogy külön sarkalatos törvényjavaslat rendelkezik róluk, megteremtve a korábban hiányzó biztonságot, kiszámíthatóságot és állandóságot a családokat érintő szabályozásban.

A tárca felidézi: az alaptörvény kifejezi Magyarország elkötelezettségét az EU közös értékei és hagyományai iránt, rögzíti az ország polgárainak egyéni és közösségi jogait, és meghatározza az alapvető szabadságjogokat. Magyarország demokratikus intézményei nem, vagy csak kis mértékben változtak az alaptörvény következtében - fűzik hozzá.

Hangsúlyozzák: "Európában példaértékűen széles és erős jogokat" ad a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény, amely biztosítja a nemzetiségeknek kultúrájuk, identitásuk megőrzését, önkormányzataik kiszámítható működését, intézményeik fenntarthatóságát.

A kommüniké szerint "régi társadalmi és szakmai elvárást teljesít az igazságügyi reform", amelyek megalkotásánál a fő szempont az igazságszolgáltatás hatékonnyá tétele volt.

Emlékeztetnek: változik a választási rendszer is, egyrészt azért, mert az Országgyűlés létszáma a következő parlamenti választásokon a jelenlegi 386 helyett maximum 200-ra csökken, másrészt pedig azért, mert "komoly alkotmányos mulasztások és aránytalanságok" voltak az eddigi rendszerben. A kettős állampolgárság idei bevezetésével Magyarország jelentős lépést tett a határon túli magyarokért, akik választójogot kapnak és pártlistára szavazhatnak a jövőben - jegyzik meg.

A KIM szerint bezárja a kiskapukat az új egyházi törvény a "bizniszegyházak" és a csak politikai érdekeket szolgáló szervezetek és a visszaélések előtt.

Mint írják, a hatékonyság és egységesség jegyében megváltozott az országgyűlési biztosok rendszere is: az alapvető jogok országgyűlési biztosáról szóló sarkalatos törvény az eddigi négy országgyűlési biztos helyett egy egységes biztosi rendszer szervezeti és működési szabályait határozza meg.

Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény az Ab-t az alaptörvény védelemének legfőbb szerveként határozza meg, az alapjogvédelem "új korszaka nyílik meg" azzal, hogy az Ab az egyedi ügyekben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálhatja - olvasható a tárca összegzésében.

Kiemelik: az idén megalkotott és elfogadott önálló sarkalatos törvények mellett több olyan, jelenleg is hatályos kétharmados törvény van, amely az alaptörvénnyel összhangban áll, és csak technikai módosítására lesz szükség 2012-ben. Ilyen például a pártok gazdálkodásáról, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról vagy a választási eljárásról szóló törvény.

A tárca kitér arra is, hogy 2012. január 1-jével az alaptörvény értelmében az ország neve Magyarország, a hivatalos elnevezésből tehát kikerül az államformára utalás. A hatóságok a már legyártott hatósági bizonyítványokat és igazolványokat (például az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a járművezetésre jogosító okmányok) előreláthatóan még egy évig felhasználják, s ezt követően adják ki az új okmányokat, igazolványokat - közlik, hozzáfűzve, a már kiadott személyazonosító okmányok cseréjére és visszavonására nincs szükség, azok az érvényességi idejükön belül felhasználhatóak.