A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el.

A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit.

A törvény hosszan sorolja mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.

Nem tartozik ebbe a körbe az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyona, a követelések és a fizetési kötelezettségek, a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyona.
Az állami vagyon a kincstári és üzleti vagyoni kört jelenti, az önkormányzati pedig törzs- vagy üzleti vagyont.

A nemzeti vagyon körét a törvény megkülönbözteti három "védelmi szinten". Eszerint az lehet kizárólagos állami illetve önkormányzati tulajdonú, a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű, illetve korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon. Az újonnan bevezetett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon hasonló a forgalomképtelen kizárólagos állami vagyon köréhez, de hasznosításuk kevésbé szigorú. A kizárólagos állami tulajdon köre a törvény szerint többek között a lovas cégekkel, a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.-vel és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-vel bővül.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi jogokat kizárólag a törvényben megjelölt miniszter, központi költségvetési szerv, vagy az állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági szervezet gyakorolhatja.

A helyi önkormányzatok törzsvagyona a jogszabályban meghatározott, a kötelező önkormányzati feladatkörök ellátását vagy hatáskörök gyakorlását szolgálja. A helyi önkormányzatoknak közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteniük. Az önkormányzatoknak a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül rendeletben kell megjelölniük a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonelemeket.

A törvény felsorolja az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységeit. Ezek közé tartozik többek között a csővezetékes termékszállítás, a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése. Ugyanakkor a törvény rendelkezik arról is, hogy a kizárólagos gazdasági tevékenységek közül - külön törvény alapján - a működtetést koncesszióba lehet adni.

Nemzeti vagyont hasznosítani a törvényben, illetve helyi önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár felett csak pályázat útján a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet. A törvény - újdonságként - kimondja, hogy önkormányzati ingatlanok értékesítése során az államnak elővásárlási joga van. Ugyanakkor állami (volt tanácsi) és önkormányzati lakások esetében az állam előtt a bérlő élhet elővásárlási jogával.

Az állam és a helyi önkormányzat nem szerezhet olyan szervezetben, gazdasági társaságban tulajdont, amelyben valamely tag nem átlátható. Az indoklás szerint ez a szabályozás "kiszűri az off-shore szervezeteket". Ez alól kivételt csak az öröklés és a követelés rendezése jelent. Vagyonkezelői szerződést is csak "átlátható szervezettel" lehet kötni.

A törvény hatályba lépése előtt kötött szerződéseknél a nemzeti vagyont használónak 2012. december 31-ig fel kell tárnia tulajdonosi szerkezetét. Az elmulasztás jogkövetkezményét külön törvény állapítja meg. Ha az állam vagy önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik részesedéssel, amely nem felel meg ennek a törvényi passzusnak, ott a társasági szerződést 2012. december 31-ig felül kell vizsgálni és kezdeményezni kell a törvénynek megfelelő átalakítást.

A törvény hatályba lépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat ez a törvény nem érinti, de a korábban létrejött szerződések meghosszabbítása esetén igen.

A törvény kizárja a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szerződésből a választott bíróságot és kizárólag a magyar nyelvet, a magyar jog alkalmazását és - jogvita esetén - kizárólag a magyar bíróságot kötheti ki joghatóságként.

A törvény - néhány paragrafus kivételével - 2011. december 31-én lép hatályba.