A tárcavezető José Manuel Barroso bizottsági elnök Orbán Viktor kormányfőnek írt levelével kapcsolatban - amelyben a bizottság elnöke azt kérte, a kormány vonja vissza a jegybanktörvény módosításáról és a pénzügyi stabilizációról szóló javaslatot - közölte: "a magyar alkotmányos rendből fakadó okokból" a két szóban forgó törvényjavaslat visszavonására nincs lehetőség. Hozzátette: a jegybanktörvény módosításánál a kormány figyelembe vette az Európai Központi Bank észrevételeinek "túlnyomó többségét" és konzultált a Nemzeti Bank elnökével is.

A harmadik alelnöki poszt létrehozása nem érinti a jegybank függetlenségét, és a Monetáris Tanács kibővítése után sem lesz akkora, mint amilyen már egy korábbi időszakban volt - mutatott rá. Hozzátette: az Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét az alkotmány deklarálja, ha ennek ellenére a bizottság mégis úgyis ítélné meg, hogy a jegybank függetlenségén "csorba esik, vagy azt valami veszélyezteti", akkor lehetősége van rá, hogy kötelességszegési eljárást indítson.

Martonyi János kiemelte: "a két önálló pénzügyi szervezet", azaz az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása nincs napirenden, "ilyen törvényjavaslat nem készül, az alkotmánymódosítás ennek csak elvi lehetőségét teremti meg arra a jövőbeli esetre, ha követni akarjuk azt az európai tendenciát, ami a jegybanki és pénzügyi felügyeleti tevékenység egységes szervezet keretében történő végzésére irányul".

A stabilitási törvény több szempontból, európai összehasonlításban is élenjáró jogszabály, hiszen éppen a pénzügyi-gazdasági stabilitás feltételeit akarja "kőbe vésni" - hangsúlyozta. Kifejtette: a jogszabály összhangban áll az eurózóna válságának megoldására tett eddigi és jövőbeli törekvésekkel.

"Az egy- vagy többkulcsos adóról természetesen lehet vitákat folytatni", de ez nem érinti az uniós jogot és az ebből fakadó kötelezettségeket "- mondta a miniszter. Hozzáfűzte: a kétharmados törvény ebben az esetben "kétségkívül erősíti a szabályozás stabilitását", de az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy "önmagában a kétharmados követelmény nem jelent változtatási tilalmat", hiszen az elmúlt évtizedekben a kormánykoalíciók összetételétől és többségétől függetlenül minden parlamenti ciklusban születtek kétharmados törvények.

A külügyminiszter hangoztatta: Magyarországnak érdeke, hogy csatlakozzon az új uniós kormányközi szerződéshez, azzal a tervezetben szereplő feltétellel, hogy az eurózónán kívüli tagállamokra - így Magyarországra is - csak akkor lesznek érvényesek a rendelkezései, ha csatlakoznak az övezethez. Ez a lépés és a bizottsággal, továbbá az IMF-fel kötendő megállapodás megteremti a feltételét annak, hogy az ország meginduljon majd a növekedés útján, és ne sodródjon az integráció perifériájára, hanem folytathassa azt a kül-, európai- és gazdaságpolitikát, amelynek célja a centrumba kerülés - hangsúlyozta a külügyminiszter.

Úgy vélte, fontos lenne, hogy elismerjék azokat a "különleges erőfeszítéseket", amelyeket Magyarország a költségvetési fegyelem megteremtésére, az államadósság csökkentésére és a pénzügyi-gazdasági stabilitás megerősítésére tesz. Véleménye szerint "nem mindenki látja világosan, milyen jelentős eredményeket" ért el az ország azzal, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alá viszik, csökken az államadósság, kedvező a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg és magas a devizatartalék, a Bankszövetséggel kötött megállapodás pedig lehetőséget ad a devizahitelezés okozta súlyos gondok megoldására. Utóbbi kapcsán Martonyi János megjegyezte: ez jelentős eredmény, amelyről a viták és Barroso levele elterelték a figyelmet, holott a csaknem egymillió háztartás devizaadóssága az ország "sebezhetőségi tényezője"

Kiemelte: a feltételek tehát megvannak ahhoz, hogy Magyarország az EU "egyik legfegyelmezettebb, legstabilabb tagállama legyen". Ez összhangban áll azzal a kiemelt szereppel, amelyet Magyarország már uniós elnöksége idején, a pénzügyi fegyelmet és gazdaságpolitikai koordinációt erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadtatásában betöltött - fűzte hozzá.