Valaminek lennie kell a háttérbe, nehéz megmagyarázni, hogy miért most indult meg a leminősítési roham - mondta az InfoRádiónak Martonyi János külügyminiszter.

A tárcavezető kifejtette: az Európai Unió eladósodási szintje lényegesen alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné, és bár a növekedési mutatók gyengék, de az államháztartások javulnak, és 2012-ben legalább hét olyan ország lesz, amelynek 3 százalék alatt marad a költségvetési hiánya, emellett csökkennek a GDP-hez mért eladósodási szintek is.

Az eurózóna nem fog szétesni, aki erre shortol most, az pénzt fog veszíteni - vélekedett Martonyi János.

Ami most zajlik, az egy mesterségesen gerjesztett, sok szempontból az abszurditás világába átlépő pánik, amit meg kell állítani - hangsúlyozta.

A külügyminiszter szerint az uniós tagállamok közös fellépésére van szükség a válságban, mert az "alaptalan leminősítések sorozata ma már tucatnyi országot érint". Elengedhetetlen, hogy minden tagállam "rendet tegyen a háza táján", vagyis az államháztartásában, emellett "fokozatosan fel kell építeni a közös felelősség érvényesítésének pénzügyi eszközeit", el kell indulni az adósságok közössé tétele felé - fejtette ki. Martonyi János úgy vélte, erős közös politikákra is szükség van.

A tárcavezető cáfolta, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sárkozy francia elnök európai elitklub kialakításán dolgozna. Egységesnek kell maradni, baj esetén együtt kell maradni, mert úgy erősebb Európa - emelte ki.

Magyarország nem akar az EU perifériáján maradni, a csatlakozás az euróövezethez alapvető politikai és gazdasági érdeke - vélekedett. Martonyi János a következő többéves uniós költségvetési keretről szóló európai bizottsági javaslattal kapcsolatban elmondta, a kohéziós politika a versenyképességi EU2020 stratégia céljainak elérésben központi elem, azért van rá szükség, hogy a tagállamok közötti gazdasági különbségek eltűnjenek.

A miniszter kijelentette, "politikailag elfogadhatatlan", hogy a 2014-2020 közötti időszakban a jelenlegi költségvetéssel összevetve Magyarországnak 20 százalékkal kevesebb jut a kohéziós politika forrásaiból, ezért minden érintettel egyeztetnek, hogy megoldást találjanak erre a problémára. A Magyarországnak szánt források csökkenésének oka, hogy általános korlátot vezetnének be, ami azt jelenti, hogy minden tagállam legfeljebb a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő összeghez juthat hozzá, valamint az, hogy a bizottság a jelenleg kedvezőtlen növekedési prognózisok alapján dolgozta ki tervét - közölte.