Infostart.hu
eur:
362.92
usd:
323.24
bux:
147770.06
2026. november 5. csütörtök Imre

Az Országgyűlés előtt a rokkantnyugdíjak átalakításáról szóló javaslat

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.

A Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter által jegyzett törvény rögzítené, hogy 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

A javaslat szerint a jövő évtől az lenne jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a komplex minősítés alapján - 60 százalékos vagy attól kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a jelenlegi rendszer szerinti legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnének jogosultságot - derül ki az indítvány részletes indoklásából.

A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lennének megállapíthatók, ha az érintett az állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább 1.095 napon át volt társadalombiztosítása. Utóbbi azonban nem vonatkozna azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.

A megváltozott munkaképességű emberek 2012-től két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Előbbiben azok részesülhetnének - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek, utóbbit pedig azok kaphatnák, akiknek a rehabilitációja nem javasolható. A jogszabály kimondaná, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap - amelynek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között mozogna -, együttműködési kötelezettsége van, amely kiterjed például az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is.

A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne, maximum pedig a 150 százaléka. A szabályozás szerint meg kellene szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehetne keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a mindenkori minimálbér 150 százalékát.

Felülvizsgálat


Soltész Miklós szociális államtitkár néhány nappal ezelőtt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón kifejtette: azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek - 110 ezren -, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen, akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülőkre, akik 84 ezren vannak.

Közölte azt is, hogy az átalakítás nem érinti azt a 384 ezer embert, akik a nyugdíjkorhatár felett vannak, továbbá azokat sem, akik rokkantsági ellátásban részesülnek I-es és II-es csoportba besorolva. Azokat sem érinti - folytatta -, akik jelenleg átmeneti járadékban részesülnek, illetve akik a jelenlegi III-as rokkantsági csoportba tartoznak, de öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak. Õk is ugyanazt az összeget kapják majd, mint eddig, rokkantsági ellátás néven - tette hozzá az államtitkár.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal kapcsolatban - a beterjesztett javaslat alapján - bevezetnék az akkreditált munkáltató intézményét, felváltva ezzel "az oly sok kritikát kiváltó és esetenként egymásnak feszülő védett foglalkoztatók és akkreditált foglalkoztatók eddigi rendszerét" - olvasható az indoklásban.

Bevezetnék a rehabilitációs kártyát, amely - illeszkedve a Start-kártya rendszerébe - mentességet adna a munkabért terhelő munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól.

A bányászokkal kapcsolatban a törvény úgy rendelkezne, hogy azok, akik 2011. december 31-én a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesültek, jövő év január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 1991-es kormányrendelet alapján járó bányászok egészségkárosodási járadékára lennének jogosultak.

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszer rokkantsági segélyben részesülők a 2011. december 31-én hatályos rendelkezések szerint a továbbiakban is jogosultak lennének az ellátásra.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Tisza-kormány: döntött a bíróság, nem engedik ki Matolcsy Györgyöt, közben egyre nagyobb port kavarnak az ügynökakták

Tisza-kormány: döntött a bíróság, nem engedik ki Matolcsy Györgyöt, közben egyre nagyobb port kavarnak az ügynökakták

Helybenhagyta Matolcsy György és két további gyanúsított letartóztatását a Fővárosi Törvényszék: csütörtöki közleményük szerint többek között bizonyítékok eltüntetésének veszélye miatt döntöttek így. Közben egyre nagyobb politikai vitát vált ki az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Levéltár bocsánatot kért, amiért Lezsák Sándor neve megfigyeltként tévesen bekerült az ügynökadatbázisba, Bóka János emiatt az oldal felfüggesztését és Tarr Zoltán távozását követeli. Közben Vitézy Dávid bejelentette, hogy januártól Kállai Éva vezeti a HungaroControlt, és ismertette a kormány döntését egy gyömrői iskolaépítésről, valamint a 442-es főút fejlesztésének előkészítéséről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×