Az államadósság, valamint a külső pénzügyi függés csökkentését célzó lépéseket jelentett be a miniszterelnök. Orbán Viktor a javaslatok részeként ismertetett pénzügyi védelmi tervről a parlamentben azt mondta: Magyarország októberben és novemberben visszafizeti az IMF-nek és Brüsszelnek a tartozását, újabb hitel felvétele nélkül. A miniszterelnök hangsúlyozta: jövőre is három százalék alatt kell tartani az államháztartási hiányt, és kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoznak ki, hogy az államadósság ne termelődjön újra. Orbán Viktor azt is közölte: a kormány zéró toleranciát hirdet az uzsorások ellen, azt javasolja, hogy 30 százalékos THM felett ne lehessen hitelt nyújtani, hatósági áras lesz a szemét-, a víz- és a csatornadíj, a mezőgazdasági termékeknél bevezetik az úgynevezett fordított áfa rendszerét, és az Európai Unió jóváhagyását kérik ahhoz, hogy egy új, 35 százalékos-adókulcsot vezessenek be a luxuscikkekre. A kormányfő bejelentette: a kabinet megvalósíthatónak minősítette a Fidesz-KDNP frakciószövetség javaslatát, hogy tegyék lehetővé a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztését. A parlamenti ellenzék szerint új gazdaságpolitikára lenne szükség.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Bankszövetség

Az Alkotmánybíróságon és az európai bíróságon is megtámadják a kormány legújabb otthonvédelmi intézkedését - közölte a Magyar Bankszövetség. A szervezet közleményében azt írta: elfogadhatatlan a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésének lehetősége, mert annak jelentős pénzügyi, makrogazdasági és növekedési veszélyei vannak. Az OTP és az FHB azt közölte: egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a kormányfő rögzített árfolyamú végtörlesztésre vonatkozó bejelentése milyen pénzügyi hatásokkal jár. Az osztrák külügyminiszter szerint Ausztria bankjait létükben fenyegeti a devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés. Michael Spindelegger azt mondta: a tervezet sérti az unió alapelveit, így azt, hogy a magángazdaságban megkötött szerződéseket be kell tartani.

Párbeszédet követelnek a szakszervezetek

A tisztességes szociális párbeszéd visszaállítását követelik a szakszervezetek. A Kossuth téren négy érdekképviselet tagjai demonstráltak, mert úgy vélik: az új munka törvénykönyve és a kormány eddigi intézkedései hátrányosak a magyar munkavállalók számára. Az Országház előtti akciót négy érdekvédelmi tömörülés, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szervezte. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az InfoRádióban azt mondta: a többi között kifogásolják az egykulcsos személyi jövedelemadót és a sztrájktörvény módosítását is.

Történelmi csúcson a benzinár

Újabb történelmi csúcsra drágul szerdán a benzin, miután a Mol bruttó öt-öt forinttal emeli az üzemanyagok árát. Gayer Attila, a Portfolio.hu elemzője az InfoRádióban elmondta: a döntéssel a benzin átlagára 389-390 forintra, a gázolajé 375-376 forintra nő. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. A szakember arról is beszélt, hogy az újabb változást a forint árfolyamának dollárral szembeni gyengülése indokolja. Egy hete bruttó hét, illetve öt forinttal emelte a Mol a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát.

Megkezdődött a tanév a Zeneművészetin

Wesselényi utcai új épületében kezdte meg 126. tanévét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Az épületet október elsején, a zene világnapján adják át ünnepélyesen; az intézmény ekkor nyitja meg kapuit a közönség előtt. A tanévnyitón a nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen sokszínű és magas színvonalú képzés folyik, amelynek értékeit őrizni és fejleszteni kell. Réthelyi Miklós közölte: reméli, hogy 2013-ban az egyetem jelenleg felújítás alatt álló Liszt Ferenc téri főépülete is újra megnyílhat az oktatás számára.

Feljelentés BKV-ügyben

Hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a BKV 2005-2006-os lízingszerződésével kapcsolatban az Állami Számvevőszék. A szervezet szerint a cég nem a legelőnyösebb beszerzési formát alkalmazta az autóbuszok, trolik és egyéb járművek lízingszerződésével. Úgy véli: a járművek hitelkonstrukcióban történő megvásárlása ennél sokkal olcsóbb lett volna. Az Állami Számvevőszék becslése szerint 500-700 millió forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés történt.