Gyurcsány Ferenc idén áprilisban jelentette be, hogy a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza; az ügyészség hivatali visszaélés miatt hallgatná ki gyanúsítottként a volt kormányfőt a Sukoró-ügyben.

A szakbizottság határozati javaslata idézi a legfőbb ügyész indítványát, amely szerint a King's City beruházás ügyében a befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én történt egyeztetés az Országház Nándorfehérvári Termében. A találkozón a beruházók egyik konkrét kérése az volt, hogy a beruházásra kiszemelt, a Velencei-tó partján lévő állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát megszerezhessék ingatlancserével.

A legfőbb ügyész azt írta, a volt kormányfő csak annyiban ellenőrizte a befektetők telekcserével történő ingatlanszerzési kérelmének teljesíthetőségét, hogy megkérdezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jelen levő akkori vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst: ez törvényesen lehetséges-e. Amikor Tátrai erre igennel válaszolt, Gyurcsány Ferenc kifejezte, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést. A volt miniszterelnök Tátrai Miklósnak azt a feladatot szabta, hogy elő kell készíteni a földterületek befektetők általi hasznosítását, a csereingatlanok értékbecslését, a tulajdonjog rendezését. Erre két hónapot határozott meg - olvasható a dokumentumban.

"Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velence tóparti, állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként" - idézi a legfőbb ügyész indítványát a határozati javaslat.

A legfőbb ügyész szerint a miniszterelnök az értékesítés módjának meghatározásával hatáskörét túllépte, mivel az értékesítés módjának meghatározása — az értékesítésre előkészítést követően — a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor ezzel a döntésével az albertirsai és pilisi magántulajdonú földterület állam részére történő értékesítésének az eladó számára kedvező módját is meghatározta - tette hozzá a legfőbb ügyész a határozati javaslatban szereplő sorok szerint.

"Ezzel a magatartásával a miniszterelnök előnyt biztosított a befektetőknek azokkal szemben, akik a vonatkozó törvényi előírások szerint főszabályként alkalmazandó nyilvános pályáztatáson részt vehettek volna" - fogalmazott az iromány szerint a legfőbb ügyész, aki szerint a miniszterelnöki támogatás, feladatmeghatározás a cserét illetően egyedi döntés, utasítás jellegét mutatta; a földcsere kérdésében hozott miniszterelnöki feladatszabás döntően behatárolta az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács eljárását.

A dokumentum alapján a legfőbb ügyész azt is leszögezi: a csere eleve kedvezőtlen megoldás volt az állam szempontjából, s ez a megoldási mód vezetett a megalapozatlan, manipulált értékbecslésekhez és a nagymértékű értékaránytalansággal megkötött csereszerződéshez, amely szerint a befektetők törvénysértő módon kívánták megszerezni a kiszemelt földterület tulajdonjogát.

A mentelmi bizottság határozati javaslata kitér arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a testület szeptember 6-ai ülésén - bár meghívták - nem jelent meg, egy nappal korábbi, a bizottság elnökének címzett levelében fejtette ki álláspontját, miután előzőleg megtekintette mentelmi ügyének iratanyagát. Levelében azt írta, nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalóját döntésként értelmezte volna; "esze ágában sincs" azt kérni, hogy mentelmi joga mögé bújhasson, sőt, kívánja, hogy az eljárás során politikai és ügyészi vádlói szemébe nézve maga vádolhassa őket.

Közvádas mentelmi ügyekben a mentelmi bizottságnak szinte töretlen gyakorlata, hogy az igazságszolgáltatási szervekre bízza annak tisztázását, hogy a gyanú megalapozott-e, vagy nem - jelzi az előterjesztés, amely emlékeztet arra, hogy a testület a két szocialista tag ellenszavazatával fogadta el a mentelmi jog felfüggesztését javasoló indítványt.

A volt kormányfő mentelmi jogáról az Országgyűlés a jelen levő képviselők kétharmados többségével akár már jövő hétfői ülésén dönthet.

Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta: a legfőbb ügyész által hivatkozott döntést nem hoztak. "Nincs olyan tény, adat, tanúvallomás vagy nyilatkozat, amely alátámasztaná a legfőbb ügyész hamis álláspontját. Kösse fel a gatyáját Polt Péter, ha bornírt vádjait bizonyítani akarja" - mondta a volt kormányfő.

A szocialista politikus már múlt héten - miután a mentelmi bizottság irodájában megnézte az ügyészség által megküldött dokumentumokat - úgy nyilatkozott: a vádhatóság iratai sem igazolják Polt Péter legfőbb ügyész gyanúját, amely szerint hivatali visszaélést követett el a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben, sőt az ellenkezőjét támasztják alá. Mint mondta, a kifogásolt 2008. májusi parlamenti megbeszélésen részt vevő és az ügyben folyó polgári perben meghallgatott tanúk egybehangzóan állítják, hogy a tanácskozáson nem született döntés, ő pedig kizárólag arra adott utasítást, hogy mindenki a jogszabályok betartásával végezze a munkáját.