A beszámoló szerzője, Gordon Fairclough emlékeztetett arra, hogy e hónapban bejelentették: a GDP a második félévben csak 1,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában, a miniszterelnök pedig közölte, hogy kormányzati intézkedésekre lehet szükség a deficitkorlátok betartása érdekében.

A szerző a kormányfő munkatársaira hivatkozva azt írta, hogy Magyarországon szükségessé válhat bizonyos adófajták növelése, illetve adócsökkentés elhalasztása. Orbán beszéde azt célozhatta, hogy az ilyen szükséges intézkedések számára előkészítse az utat - vélekedett a WSJE.

A magyar kormány gazdaságpolitikájával foglalkozott keddi kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap is. Peter Schutz, a Hadiállapotban című írás szerzője aláhúzza: "A friss európai előrejelzések szerint a kormánynak, amely elvágta maga alatt a Nemzetközi Valutaalap védőhálóját, ha tartani szeretné a hiánycélt, szeptemberben újabb takarékossági intézkedéseket kell elfogadnia. A probléma, hogy két takarékossági intézkedéshullámot a lakosságnak már le kellett nyelnie, s a piacok nincsenek meggyőződve arról, hogy a harmadik hullámot az Orbán-kormány komolyabb társadalmi lázadások nélkül keresztül tudja vinni".

"Orbán tehát olyan helyzetben van, hogy az egyetlen kártya, amelyre a költségvetési kilátásokat és a gazdaságpolitikát építette, kezd kicsúszni a kezéből. Nem segítenek már az államosított nyugdíjak sem, amelyek az egész adósságot csak a GDP mintegy tíz százalékával csökkentik, és nem oldják meg a szerkezeti hiányt az úgynevezett nem ortodox intézkedések (ágazati adó) sem, amelyeket (Orbán) ismét védelmébe vett. Ezért (Orbán) mindenütt, ahol megszólal, jelzéseket küld költségvetési felelősségéről, miközben a hazai publikum számára a nemzeti szuverenitásért és a spekulánsok ellen folytatott küzdelemmel erősíti a harcias retorikát. Az igazság azonban ennek az ellenkezője, saját politikai sorsát, sem Magyarország jövőjét már nem tartja a kezében" - záródik a Sme kommentárja.

Az erős frank fenyegeti Kelet-Európát című, bécsi keltezésű írásában elsősorban a horvát és a magyar devizahitelesek helyzetével foglalkozott keddi számában a Financial Times Deutschland.

A német üzleti napilapban megjelent cikkében a szerző, Christian Höller a bevezetője szerint a régió néhány állama támogatja azokat az adósokat, akik nem képesek visszafizetni svájci valutában felvett hiteleiket, ez azonban nagy kockázatokkal jár. Idézte Herbert Stepicet, a Raffeisen Bank International vezetőjét, aki szerint a piac számára Magyarország jelenti az igazi problémát, az országban ugyanis a svájci frankban felvett hitelek 18 milliárd eurót tesznek ki.

A szerző utalt arra, hogy Magyarországon az adósok feketelistáján mintegy 750 ezer ember szerepel. Hangsúlyozta: a devizahitelek központi szerepet játszottak abban, hogy az országot olyan erősen sújtotta a nemzetközi pénzügyi válság. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország csak a Nemzetközi Valutaalap és az EU pénzügyi segítségével tudta elkerülni az államcsődöt. E cikk részletesen beszámolt a devizahitelesek megsegítését célzó kormányzati intézkedésekről, így mindenekelőtt az árfolyam-rögzítésről.