A református püspök köszöntő beszédében emlékeztetett arra, februárban a zsinat arra kérte az egyházközségeket, hogy "megfontoltan, körültekintően járjanak el az iskolaátvételeknél". Ennek megfelelően mentek végbe a települési önkormányzatoktól való új átvételek - hangsúlyozta.

Bölcskei Gusztáv "a várva várt közoktatási törvénnyel" kapcsolatban úgy fogalmazott: minél tovább várakoznak erre a jogszabályra, "annál inkább idegesítő a várakozás". Az új törvénynek tisztáznia kell, hogy milyen lesz a magyar közoktatás, ezen belül az egyházi közoktatás jövője - mutatott rá.

Szólt arról is: "várják, remélik, hogy lesz helyük az új törvény alapján az egyházi intézményeknek a közoktatásban". Reményét fejezte ki, hogy az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok bérezése terén megvalósul az esélyegyenlőség, ennek jeleként értékelte azt a kormányrendeletet, amely a bérkompenzációt lehetővé teszi az egyházi oktatási intézményekben. Ennek végrehajtása azonban "óriási munka lesz" - hívta fel a figyelmet.

Annak is hangot adott, hogy amikor az önkormányzati szférában végrehajtották a bérkompenzációt, ugyanezzel a lendülettel kellett volna az egyházi intézmények dolgozóinak is megkapniuk azt.

Értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy több iskolafenntartó az ingyen tankönyvekre kapott pénzt elköltötte, és erről a nyilvánosság előtt vita folyik.

Huszár Pál, a zsinat világi elnöke tanévnyitó beszédében rávilágított: "a mi iskoláink (...) az állami tanterv teljesítésén kívül neveltséget adnak", arra nevelik tanítványaikat, hogy az örök értékeket, mint a szeretet, a felnőttek és idősek megbecsülése, a munka, a szorgalom, a keresztény elkötelezettség fontosabbak, "mint amit a globalizációs társadalom rákényszerít a társadalomra".

Iskoláik célja, hogy a diákoknak "legyen lelki-szellemi védettségük a globalizáció kártékony hatásai ellenében". Utalt arra, hogy iskoláik korábban "a lét és a nemlét határára sodródtak", ám ez ma már a múlté.

Közlése szerint fontosnak tartják a közéletiségre nevelést, a református egyház tagjai közül sokan töltöttek be magas politikai funkciót, lettek államférfivá. Elmondta, "közéletünkben a reformátusság a számarányán felül képviselteti magát az ország vezetésében".

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke prédikációjában utalt ara, hogy kétféle pedagógiai felfogás létezik a tananyag elsajátítása terén, az egyik úgy vezeti el a tudásra a tanulókat, hogy bevonja őket a tanulási folyamatba, a másik "beülteti a tudást". Utalt arra, hogy Magyarországon "szinte évente változnak a pedagógiai programok", az iskolákra pedig "fojtogató erővel nehezedik rá a kérdés: mely tudásból lesz haszna élete során a diáknak és a társadalomnak".

A püspök megjegyezte: "Minden keresztény élete fogytáig Krisztus iskolájába jár. Az üdvösség egyik látható jele rajtunk a taníthatóság". Szükséges tanulni, Jézus is erre buzdította a tanítványokat, amikor azt mondta: "a lélek elvezet minden igazságra", amely "szabaddá tesz titeket" - mutatott rá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a társadalomnak és az egyháznak szövetkeznie kell arra, hogy a diákokat "elvezesse minden igaz ismeretre (...) a döntő ismeret pedig Isten megismerése".

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár levélben köszöntötte a tanévnyitót. Ebben azt írta: a magyar reformátusságnak elévülhetetlen érdemei vannak a közösségépítés és az anyanyelvű oktatás megteremtése terén. A kormány számára fontos a református iskolák nemzeti és spirituális elkötelezettsége - mutatott rá.

Az ünnepség végén Bölcskei Gusztáv és Huszár Pál átadta a Makkai Sándor-díjat munkájuk elismeréseként Csiszár Ákosné kisvárdai, Karikó-Tóth Tibor szentesi és Veres Edit péterfalvai (Kárpátalja) pedagógusoknak.