Ha a világon bárhol magyar állampolgárok bajba kerülnek, akkor a Terrorelhárítás Központ munkatársainak oda kell menni, és segíteni rajtuk - akkor is, ha háborús övezetről van szó - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Hajdú János.

Ha egy magyar élete veszélybe kerül, túszul ejtik, terrorcselekmény áldozata lesz, menekül egy háborús övezetből - és a kormány úgy dönt, hogy lépni kell, akkor azt a TEK megteszi - mondta a központ főigazgatója. Ilyen segítséget a honvédség nem adhat - tette hozzá.

Ilyen esetben operatív, gyors reagálású, órák alatt elindítható, lehetőség szerint bűnügyi ismeretekkel, kapcsolatokkal rendelkező egységre van szükség. A legfontosabbak a titkosszolgálati kapcsolatok, az akciót megelőző kommunikáció - ezek segítették egyébként a TEK-et Szudánban, Líbiában és Thaiföldön is.

A főigazgató arra a kérdésre nem óhajtott válaszolni, van-e bárhol a világon most olyan magyar állampolgár, aki ilyen segítségre szorul. Vannak információk, amelyeket vizsgálnak, vannak folyamatban lévő ügyek - mondta.

Nincs magyar szála a norvégiai merényletnek

A norvégiai merénylet esetleges magyar szálainak vizsgálatában értelemszerűen részt vesz az összes rendvédelmi és titkosszolgálat szerv. "Bizton tudom állítani, hogy jelenleg semmi olyan információ nincs, ami megerősítené, hogy a merénylőnek magyarországi kapcsolatai vannak" - jelentette ki Hajdú János.

A kapcsolat ebben az esetben olyan személyt jelent, aki tevőlegesen segített volna a tömeggyilkosság elkövetésében, a fegyverek megszerzésében, vagy tudott volna a merénylet tervéről - magyarázta a TEK főigazgatója, aki emlékeztetett arra, hogy a szélsőséges magyar szervezetek is elhatárolódtak Anders Behring Breivik tettétől. "Senki sem vállalja, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna vele, de mi nyilvánvalóan meg szeretnénk győződni arról, hogy ez valóban így volt-e" - tette hozzá.

Egyébként maga a norvégiai merénylet, bármilyen tragikus is, nem jelent veszélyt Magyarország számára. Az viszont kérdés, hogy lesznek-e bárhol a világon Breiviknek szimpatizánsai, követői, ahogyan korábban előfordult a hasonló merényletek után.

"Azt gondolom ugyanakkor, hogy Magyarországnak semmi tartani valója nincs attól, hogy Norvégiában történt egy ilyen nagyon sajnálatos esemény" - vélekedett a Terrorelhárítási Központ vezérigazgatója.

Nem jutalom

Arra a kérdésre, valóban jutalmul kapta-e a Terrorelhárítási Központot és annak főigazgatói posztját azért, mert nyolc éven keresztül volt Orbán Viktor személyi testőrségének vezetője, Hajdú János azt mondta: "nem vagyok, nem voltam soha, és valószínűleg nem is leszek a miniszterelnök úr barátja, a munkatársa, beosztottja voltam".

Emlékeztetett arra, hogy nehéz időszakban találkozott Orbán Viktorral (eljárást folyt ellene, amelynek végén a bíróság felmentette - a szerk.). Az akkori Fidesz-elnök ezzel kapcsolatban azt mondta: őt ezek a problémák nem érdeklik, csak a teljesítmény.

"Ez kilenc éve történt. Először csak az ő személyi védelmét láttuk el, majd azoknak a pártrendezvényeknek a szervezését is, amelyeken alkalmanként több tíz- vagy százezer ember vett részt. A szervezőkkel együtt pedig el tudtuk érni, hogy abban a nyolc évben egyetlen embernek nem görbült haja szála sem ezeken a programokon" - fogalmazott.

Hajdú János emlékeztetett arra is, hogy korábban a terrorelhárításban dolgozott, ehhez ért, és ezt a területet nevezte meg, amikor arról beszéltek Orbán Viktorral, hol tudja segíteni a kormány munkáját.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!