Az ellenzéki politikus elmondta: kezdeményezésükkel a visszamenőleges jogalkotás hátrányos rendelkezéseinek alkalmazását kívánták megtiltani, azonban a választási bizottság a beadványban szereplő "hátrányos" szó homályosságára, illetve a közelmúltban módosított alkotmányra hivatkozva elutasította egy erről szóló népszavazás kiírását.

Az MSZP szerint azonban a visszamenőleges jogalkotás mélyen aláássa a jogbiztonságot; egy jogállamban és demokráciában pedig elfogadhatatlan ez az intézmény - emelte ki Lukács Zoltán, aláhúzva, hogy pártja ezért Alkotmánybírósághoz fordul az OVB döntése miatt.

A szocialista képviselő szerint az OVB kormánypárti többsége politikai döntést hozott, hiszen a jogbiztonság és a jogállamiság helyett, a "Lázár János őrült javaslatai" alapján módosított alkotmány mellett állt ki.

Hozzátette: a magyar alkotmány második szakaszában megfogalmazott jogállamiság magában foglalja a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, ez azonban ellentétben áll a "98 százalékos különadóra és a nyugdíjak elvételére vonatkozó", közelmúltban elfogadott rendelkezésekkel.

Lukács Zoltán kérdésre válaszolva a hátrányos tartalmú visszamenőleges jogalkotás közé sorolta a politikai, illetve a gazdaságpolitikai döntések utólagos kriminalizálását is, de - mint fogalmazott - egy "újabb őrült ötlet után", akár az "egyszerű emberek" is szembe találhatják magukat hasonló elképzelésekkel, amelyek valóra válásával megszűnne a demokrácia Magyarországon.

Az MSZP népszavazási kezdeményezését Mesterházy Attila jelentette be, a szocialista párt június 18-án tartott kongresszusa előtt. Indoklásképpen a pártelnök akkor azt mondta: a kormánytöbbség az elmúlt évben többször - így például a 98 százalékos különadó elfogadásakor és a korhatár előtti nyugdíjak csökkentését és szociális ellátássá alakítását engedélyező alkotmánymódosításkor - szerzett jogokat korlátozó törvényeket fogadott el, ami súlyosan sérti a jogállamiságot.