A Nézőpont Intézet három fő szempont alapján elemezte a magyar EP-képviselők tavalyi teljesítményét. Az elemzők először megvizsgálták a képviselők európai belpolitikában játszott szerepét. Az ország szempontjából egy-egy magas politikai hivatal megszerzése, vagy egy-egy fontos európai ügy képviselete is nagy elismerés lehet.

Ennek megfelelően a vizsgálat során kiemelt fontosságúnak tekintették az európai parlamenti jelentéskészítésre szóló megbízást. A plenáris ülésen való felszólalás látványos, de az európai belpolitika szempontjából azonban egy-egy témában az Európai Parlament állásfoglalásának előkészítése, sokkal fontosabb. E szempontból az elmúlt egy évben Surján László (Fidesz-KDNP) munkája volt a legfigyelemreméltóbb, mivel ő volt a 2010-es európai költségvetés jelentéstevője.

Második vizsgálati szempontnál a magyar belpolitika európai megjelenését vizsgálták. A nemzeti szinten ellenzékbe szorult pártok EP-képviselői az európai belpolitikát a kormánykritika fórumaként is felhasználhatják. Mivel a legtöbb EP-képviselő valamelyik európai pártcsaládnak is tagja, a nemzeti szintű kormány-ellenzék ellentétek az európai szintű pártpolitikában is megjelenhetnek. E téren a szocialista politikusok voltak a legaktívabbak.

Végül a harmadik, legfontosabb szempont során azt vizsgálta az elemző intézet, hogy milyen mértékben sikerült érvényesítenie a magyar EP-képviselőknek a magyar érdekeket az európai belpolitikában. A sikeres nemzeti érdekképviselet szempontjából döntő a megfelelő témaválasztás, a téma európai dimenziójának felmutatása, valamint a sokféle szempont és érdek európai szintű kompromisszumának előkészítése. A Nézőpont Intézet szerint a leglátványosabb munkát a 2009 és 2014 közötti ciklus második évében ezen a területen Járóka Lívia, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője végezte.

A részletes elemzést elolvashatja a Nézőpont Intézet honlapján.