Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Megint mérik a kompetenciát

Szerdán tartják a diákok idei országos kompetenciamérését, amelyet tíz éve minden esztendőben megrendeznek - közölte az Oktatási Hivatal elnöke.

Princzinger Péter elmondta, hogy az iskolákra vonatkozó összesített jelentéseket az interneten meg lehet majd nézni az OH honlapján, illetve a szülők egy mérési azonosító segítségével az idén először tudják megnézni, hogy a gyermekük hogyan teljesített az iskola többi tanulójához, az osztálytársaihoz képest.

Hangsúlyozta: egy-egy mérési eredmény nem feltétlenül minősít egy adott iskolát, az iskolák közötti rangsor felállítására ez a felmérés nem alkalmas, ugyanakkor az intézmények értelmezhetik maguknak az eredményeket, amelyek segíthetik őket majdani döntéseik meghozatalában.

Megemlítette, hogy az első mérést 2001-ben az 5. és 9. évfolyamban végezték. 2004-ben 6., 8. és 10. évfolyamokon, 2006-ban pedig már ezeken felül a 4. évfolyamon is végeztek méréseket. A részvétel a közoktatási törvény alapján kötelező a tanulók számára - hívta fel a figyelmet az OH elnöke.

Pongrácz László, az OH főosztályvezetője rámutatott: a rendszer a 4. évfolyamon alapkészségeket és képességeket, a 6., 8. és 10. évfolyamon pedig különböző kompetenciákat mér. A 4. évfolyamon azt mérik, hogy "bizonyos alapvető képességek, készségek tekintetében az adott tanuló a korosztályra jellemző szinthez képest fejlődésében milyen szinten áll" - ismertette.

Kiemelte, a kompetenciamérés nem tantárgyi ismerteket mér, hanem magyar nyelv és irodalomból a szövegértést, amely az ismertszerzés alapja, matematikából pedig az eszköztudást, amely a problémamegoldásé.

A főosztályvezető beszélt arról, hogy a 6., 8., 10. évfolyamon az egyes pedagógiai szakaszok lezárásánál mérnek. Ez visszajelzés minden tanulóra és iskolára vonatkozóan a szülőknek, iskoláknak, fenntartóknak és az oktatásirányításnak - tette hozzá.

A mérés célja, hogy egy adott iskolára vonatkozóan az országos adatokkal összehasonlítást adjon, illetve arra is fény derüljön, hogy az eredmények mennyire szóródnak az egyes osztályokon belül - mondta Pongrácz László.

Megemlítette, hogy a tanulói teljesítmények hátterét is vizsgálják, ehhez kapcsolódóan a tanulók és az iskolaigazgatók is kitölthetnek egy-egy kérdőívet. Ezekkel együtt a tanulók szociohátterét is meg lehet ismerni, és más, hasonló szociokultúrájú iskolákkal is össze tudják vetni az egyes iskolákat - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy a korábbi eredményekkel összevetve ki lehet majd mutatni az iskolák fejlesztő hatását, azaz a "hozzáadott pedagógiai értéket", hogy "honnan hová fejlődtek a gyerekek". Minden tanuló kap egy mérési azonosítót, a szülők pedig ennek alapján tájékozódhatnak saját gyermekükről az OH honlapján - fűzte hozzá.

Hanganyag: Kálló Izabella

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.

Kiderült ki a legnagyobb nyertes – és a vesztes is

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. A minisztériumoknál jelentős az átrendeződés.
Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Több mint 500 milliárd forinttal, 12 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek az önkormányzati rendszerbevételei 2027-ben a 2026-os módosított költségvetéshez képest – derül ki a kormány péntek éjjel kiadott tervezetéből. A települések több állami támogatáshoz jutnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és a beruházásokra is jelentősen több pénz jutna. A forrásbővülés azonban nem jelenti automatikusan a városházák pénzügyi önállóságának erősödését, mert a többlet jelentős része meghatározott közfeladatokhoz és emelkedő működési költségekhez kapcsolódik. A települések vezetői várhatóan elégedetlenek lesznek majd, kérdés, hogy még a parlamenti és bizottsági vitákban milyen módosításokat sikerül kiharcolni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×