A rezsiköltségek jelentősen, az inflációt meghaladva emelkedtek az elmúlt közel tíz év során. Egyes rezsielemek tekintetében a szolgáltatás normál egységéért fizetett ár közel megháromszorozódott, de a többi is megduplázódott.

A Portfolio.hu a mindenkor vásárolható mennyiségen keresztül mutatja be, miként változott a rezsikiadásokból származó teher a dolgozók körében. Fontos megjegyezni, hogy az elemzésben szereplő nettó átlagkeresetek kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak, amely körülbelül 2,6-2,8 millió főt tesz ki Magyarországon. A számítások során minden elemnél - főként a keresetek miatt - 12 havi gördülő átlagolást alkalmazta a gazdasági portál.

A KSH adatsorai alapján végzett számítások szerint minden rezsielemből kevesebbet képesek vásárolni a magyar foglalkoztatottak 2011 januárjában, mint 2003 januárjában. Elektromos áramból közel tíz százalékkal kevesebb vásárolható: míg 2003 januárjában az akkor átlagos nettó keresetből 3200 kWh-ra áramot lehetett megvenni, addig 2011 januárjában már csak 2860-at.

A gáz esetében jelentősebb különbség mutatkozik, ami részint a kőolaj árának elmúlt évtizedben tapasztalt jelentős emelkedésének, másrészt pedig a különböző típusú (ár)támogatások leépítésének tudható be. 2003 elején még közel 2000 köbméter földgáz megvásárlására nyílt lehetőség a nettó átlagkeresetből, ami idén januárra, 1060 köbméterre csökkent Ez körülbelül ötven százalékos visszaesést jelent.

A vízszolgáltatás esetében - hasonlóan az áramhoz - körülbelül tíz százalékkal csökkent a nettó átlagkeresetből beszerezhető mennyiség, a vizsgált időszak elején 490 köbmétert, míg a végén a már csak 400 köbmétert lehetett megvásárolni. A csatornadíjak emelkedése volt a legnagyobb az elmúlt évtized során, a szennyvízelvezetés egységköltsége az elmúlt nyolc-tíz év alatt a vízdíj fölé emelkedett. 2003 januárjában mintegy 590 köbméternyi, 2011 elején pedig már csak 404 köbméternyi csatornaszolgáltatás megvásárlására nyújtott fedezetet az aktuális nettó átlagbér, ami 32 százalékos visszaesést jelent.

Összességben elmondható, hogy még a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében is egyre nagyobb terhet jelentenek a rezsikiadások. Nincs egy olyan rezsielem sem, amelyből az aktuális díjak és keresetek mellett több egységet lehetne vásárolni jelenleg, mint 2003 elején. Egyes elemeknél, mint a földgáz és csatorna kiugróan magas a visszaesés.

Ezt a tendenciát megerősítik a KSH háztartási kiadások szerkezetéről készített kimutatásai is. A magyar háztartások költésén belül 2000 óta egyre nagyobb súllyal jelennek meg a rezsikiadások. Míg 2000 és 2003 között a magyar háztartások kiadásainak 13-14 százaléka fordítódott az energia- és vízszükségletek fedezésére, addig a legutolsó ismert, 2008-as adat alapján már 17 százalék.

A bérek viszonylagos alacsony volta és az energiahordozók árának most látható és a jövőben is várható emelkedése miatt hosszú távon nem lehet számítani e tendencia megfordulására. A kormány rezsi-befagyasztással kapcsolatos intézkedései átmenetileg stabilizálhatják a jelenlegi állapotokat, de a magas importkitettség miatt az árak megállítása a magyar határon már középtávon is nehezen lesz biztosítható.

Nem marad más érdemi megoldás, mint a takarékoskodás, azonban az ilyen jellegű törekvésekre semmiképpen sem hatnak kedvezően a torzított fogyasztói árak.