A Népszabadság arról ír, hogy a magyar munkavállalók még mindig sérelmezik, ha főnökeik nyomoznak utánuk a közösségi oldalakon. Sokuk egyáltalán nem számol ezzel a lehetőséggel, pedig itthon is számos példa akad arra, hogy így buktak le hivatalosan betegszabadságon - valójában nyaraláson - lévő alkalmazottak. Ahogy lehetséges, állásokat is szép számmal buknak el amiatt, mert nem keltenek jó benyomást a közösségi oldalakon. Egy svájci biztosítótársaság alkalmazottjának tavalyi esete volt az első, nagyobb nyilvánosságot kapott Facebook-kirúgás Európában. Munkaadói észrevették, hogy a nő használta a közösségi portált betegszabadsága idején. Azért volt szabadságon, mert rendszeresen fájt a feje, orvosa pedig előírta neki, hogy ne használjon egy ideig monitort, inkább pihenjen egy sötét szobában. Az elbocsátás indoklásánál a cég hangsúlyozta, hogy nem azért rúgják ki, mert felment a közösségi oldalra, hanem mert visszaélt a cég bizalmával.

A Magyar Nemzetben arról lehet olvasni, hogy Hunvald György baráti viszonyt ápolt Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánnyal, vele rendszeresen, egy-két havonta egy VII. kerületi Kazinczy utcai étteremben találkozott. A Központi Nyomozó Főügyészségen Golcsa József, Hunvald sofőrje, aki csaknem nyolc éven át a volt polgármestert szolgálta, tíz hónapon át tartó vallomássorozatában részletesen kifejtette az ügyről mindazokat a tényeket, amelyeknek szem- és fültanúja volt, illetve amelyeket egykori főnökétől hallott. A 2006-os brutális rendőrtámadások idején különösen aktív, végül 2007 májusában menesztett főrendőrrel kapcsolatban Golcsa elmondta: "Gergényitől 2008 tavaszán Hunvald anyagot, információt kért K. Ferencről, mivel úgy vélte, hogy K. érdeklődik Hunvald után" - írja a Magyar Nemzet.

Az index arról ír, hogy a fogvatartottak maguk választotta esti meséket mondanak föl cédére és küldenek haza karácsonyra. Van köztük, aki hét hónapja nem látta a gyerekét, mert nem akarta, hogy a gyerek lássa a bilincseket. Az ötletet az Angliában 2006-ban kezdődött Storybook dads nevű program adta, amely ott ma már szinte az összes börtönben működik, átvették az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália mellett a skandináv országok is. A programról egy februári konferencián hallott először. Juhász Attila, az egri intézmény parancsnoka levelezni kezdett az angol ötletgazdával, aztán a mesekönyveket biztosító helyi könyvtár, a technikai felszerelést adó egri tévé és egy meseterapeuta ingyenes segítségével beindították a magyar változatot.

A Napi Gazdaságban arról lehet olvasni, hogy ellentmondásos eredményt mutatnak azok az értékelések és elemzések, amelyek egy-egy uniós pályázat hatásait vizsgálják. A tanulmányok szerint a gazdaságélénkítést szolgáló egyes pályázatok csak időleges javulást hoztak a vállalkozások számára, összességében néhány év alatt elpárolgott a támogatás nyújtotta előny. A támogatott cégek árbevétele nőtt, ám a folyamat nem bizonyult tartósnak. A létszámnövekedés sem hozott eredményt, annak egyetlen oka

A Világgazdaság arról ír, hogy képtelenség kizárólag piaci alapon kastélyszállót fejleszteni, a beruházásra legfeljebb állami támogatással kerülhet sor, de a hozamok ilyenkor sem versenyképesek. A műemléképületek felújítási többletköltsége rendszerint nincs arányban atmoszférájuk nagyobb vendégvonzó képességével. A sikeres példák tanúsága szerint csak a több lábon álló, wellnesszel, borászattal, céges rendezvényekkel kiegészített profil mellett van esély a rentábilis működtetésre.

A penzcentrum.hu-n arról lehet olvasni, hogy nem lankad a fürdőnyitási kedv Magyarországon. Az utóbbi években kimondottan divatba jött a belföldi wellness-turizmus, ráadásul a válság miatt sokan inkább a határokon belül töltötték szabadidejüket. Jót tett az ágazatnak az üdülési csekk és a különféle egészségpénztári kedvezmények lehetősége is, így - kis túlzással - ma már alig akad olyan város, ahol ne lenne valamilyen élményfürdő, wellness-strand, vagy ne fejlesztenék spa-komplexummá a helyi uszodát.