Az OVB tíz tagja közül az egyik kérdés hitelesítését hárman, míg a másik kettőt csak egyedül a szocialista delegált támogatta.

A hitelesítést azért tagadta meg a testület, mert a kérdések szerinte nem voltak egyértelműek. A döntés nem jogerős, az ellen az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehet fordulni. Az Ab soron kívül dönt a jogorvoslatról.

Az OVB ülésén részt vevő Korózs Lajos szocialista politikus a döntések után az MTI-nek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak valamennyi határozattal kapcsolatban. Mint fogalmazott, "nincs megállás, megyünk tovább, ha kell, Strasbourg-ig".

A népi kezdeményezés - amelyet magánszemélyként Molnár Csaba, az MSZP Demokratikus Koalíció platformjának tagja nyújtott be - aláírásgyűjtési ívén az áll: "Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés az új alkotmányt - annak kihirdetése előtt - bocsássa népszavazásra".

A kérdések, amelyeket három szocialista elnökségi tag nyújtott be, így szóltak: "Egyetért-e ön azzal, hogy a magánnyugdíj-pénztári kifizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonathatja el?" "Egyetértenek-e azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat törvény nem módosíthatja - még időlegesen sem - nyugdíjjárulékra?" "Egyetért-e ön azzal, hogy az állampolgárok magán-nyugdíjpénztári tagdíjait kizárólag az általuk kiválasztott magánnyugdíjpénztár kezelheti?"

Mesterházy Attila pártelnök a kezdeményezéseket korábban indokolta, hogy "itt és most" akarnak megálljt parancsolni a kormány "agresszív politikájának", de ezt a parlamentben nem tudják megtenni.

Január 9-re tűzte ki az OVB a kisebbségi választásokat

Január 9-re tűzte ki a területi és az országos kisebbségi választásokat hétfői ülésén egyhangú döntésével az Országos Választási Bizottság (OVB).

A kisebbségi választásokon az lehet választó és választható, aki a települési kisebbségi önkormányzat tagja, tehát akit az október 3-i kisebbségi választáson kisebbségi képviselővé választottak. Õket a jogszabály a választási eljárásban elektoroknak nevezi.

A törvény értelmében megyei vagy fővárosi szintű választást akkor lehet kitűzni, ha az adott területi szinten legalább tíz települési (a fővárosban kerületi) kisebbségi önkormányzat működik.

Országos kisebbségi választás pedig akkor tartható, ha országszerte összesen legalább négy települési kisebbségi önkormányzat működik a kiírás napján.