A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló, médiaalkotmánynak is nevezett törvény - bár több ponton is jelentősen javult az eredeti javaslathoz képest - aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot, ezért a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul - nyilatkozta Simon Éva, a TASZ programvezetője.

Simon Éva szerint ha a törvény hatályba lép 2011. január elsején, akkor Magyarországon gyakorlatilag megszűnik az újságírói forrásvédelem. Bíróság vagy hatóság a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése, megelőzése érdekében ugyanis - kivételesen indokolt esetben - az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót - idézte a jogszabály 6. szakaszát. A "kivételesen indokolt esetben" kitétel szerinte "gumifogalom", a közrend védelme és a bűnmegelőzési cél pedig tágra nyitja azokat az eseteket, amelyeknél a forrást ki kell adni.

Azt mondta, hogy az oknyomozó újságírást taglaló részben található "közérdekű információ" fogalom túl általános értelmű; a magyar jogrend nem is ismeri a fogalmat. (A törvény úgy rendelkezik, hogy az újságírók ezentúl legálisan követhetnek el jogsértést, ha közérdeket sértő cselekmény kiderítése a cél, és ha az információ más módon nem vagy csak aránytalan nehézségekkel szerezhető meg).

A TASZ szakértője szerint a törvény beavatkozik a szerkesztői szabadságba is, mivel egy, nemcsak a közszolgálati, hanem a kereskedelmi csatornákra is vonatkozó kitétel szerint kötelező az információközlés a helyi, országos, nemzeti, uniós eseményekről.

Simon Éva azt mondta: a másik problémakör, hogy a törvény későbbiekben megalkotandó jogszabályokra utal, ami a szólás- és sajtószabadság korlátozásának lehetőségét is magában rejtheti, például a sajtótermékek előzetes regisztrációhoz kötését.

Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke azt mondta: pozitívum, hogy bekerült a végleges változatba a "médiatartalom-szolgáltatók összessége" kifejezés, tehát ez alapján nem minden egyes médiumnak kell nem meghatározott értelemben hiteles, pontos, gyors és kiegyensúlyozott módon tájékoztatni, mint azt az eredeti verzió tartalmazta, hanem a tartalomszolgáltatók összességének. Negatívum viszont, hogy nem lehet tudni, ki fogja megítélni e követelmények teljesítését - közölte a MÚOSZ elnöke, aki szerint negatívum az is, hogy a törvényből az objektív felelősség szabályozása kimaradt. Ez szabályozta volna, hogy nyilvános eseményeken tett kijelentésekért ne az újságíró, hanem a kijelentést tevő legyen a felelős.

Gazsó L. Ferenc, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott: ők is többször hallatták hangjukat a médiacsomag vitájában, és most jó néhány olyan észrevételt, amelyet a törvényalkotóknak javasoltak, viszontlátnak az elkészült joganyagban. Az elnök ezek között említette a kiskorúak fokozott védelméről szóló paragrafust.

A törvény szerint a sajtótermékben, elektronikus médiumokban illetve lekérhető médiaszolgáltatásban nem tehető közzé olyan médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz. Ilyen jellegű tartalom csakis olyan módon tehető közzé, ha azt megfelelő felhívás előzi meg, illetve valamilyen műszaki vagy egyéb megoldás akadályozza meg, hogy kiskorúak ehhez hozzáférjenek.

A MEÚSZ elnöke hozzátette: igen tartalmas, hatékony, több fordulós szakmai vita zajlott a kérdésben, de kétségtelen, hogy komoly tempót diktáltak a törvényhozók. Kiemelte: sokan összekeverik a médiaalkotmányt a médiatörvénnyel. Valójában a most elfogadott jogszabályon fog alapulni a részletszabályokat tartalmazó, még kidolgozandó új médiatörvény.

A parlament a kormánypártok szavazatával kedden fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe.

A még 1986-ban elfogadott sajtótörvényt leváltani hivatott médiaalkotmány hatálya minden hazai médiatartalomra - azaz az összes ma ismert médiumra, így a nyomtatott és az elektronikus sajtóra, valamint újdonságként az internetes tartalmak szabályozás alá vont részére - kiterjed, sőt a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl.