A még 1986-ban elfogadott sajtótörvényt leváltó médiaalkotmány hatálya minden magyarországi médiatartalomra - azaz a nyomtatott és az elektronikus sajtóra, valamint újdonságként az internetes tartalmak szabályozás alá vont részére is - kiterjed, sőt, a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl.

A szabályozás kimondja, hogy a magyar jogrend elismeri és védi a sajtó szabadságát. Ennek érdekében az újságíró - a minősített adatot illetéktelenül átadó forrás kivételével - hatósági eljárás során is jogosult a számára információt adó személy kilétét titokban tartani.

Az újságírók védelmét hivatott biztosítani az a rendelkezés, amely alapján nem alkalmazható joghátrány a szerkesztői, újságírói szabadságot csorbító utasítás végrehajtását megtagadó sajtómunkásokkal szemben. Továbbá egyetlen újságíró sem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet közérdekű információ megszerzése érdekében követett el, ha az másképp nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna begyűjthető.

A médiaalkotmány változatlanul fenntartja az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek tájékoztatási kötelezettségét, megszünteti azonban azt a társadalmi szervezetek, így például a pártok esetében.

A sajtó-helyreigazítás szabályai nem változnak érdemben, csupán a hamis tényállítások korrekciójára adott idő rövidül.

Szintén nem változott, hogy az újságíró köteles a nyilatkozatot adónak - kérelmére - a kész anyagot megmutatni, és továbbra is igaz, hogy a nyilatkozat csak akkor nem közölhető, ha a nyilatkozó azért nem járul hozzá ahhoz, mert az általa elmondottakat érdemben és kifogásolhatóan megváltoztatták.

A médiaalkotmány értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a magyarok számára jelentőséggel bíró eseményekről. A jogszabály a sajtó kötelezettségeként nevesíti a hiteles, gyors és pontos tájékoztatást, ugyanakkor kimondja, hogy ez a szolgáltatók összességének feladata. A tájékoztatási tevékenységet végző médiumok számára előírás a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás, ez azonban a nyomtatott és online sajtótermékekre nem vonatkozik.

A reklámjogi rendelkezések között szerepel, hogy a kereskedelmi közleményeknek "könnyen felismerhetőknek" kell lenniük, nem alkalmazhatnak tudatosan nem észlelhető technikákat, valamint nem sérthetnek vallási vagy világnézeti meggyőződést, illetve nem ösztönözhetnek az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.

A médiaalkotmány 2011. január elsején lép életbe.