Ezt Kónya Péter, a SZÉF munkavállalói oldalának elnöke jelentette be a szakszervezetek által alakított demonstrációs bizottság ülése utáni hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Emlékeztetett arra, hogy a SZÉF munkavállalói oldalát a fegyveres és rendvédelmi szervek (rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem, katonaság, vám- és pénzügyőrség, büntetés-végrehajtás, nemzetbiztonsági szervezetek) tizenhárom, országosan reprezentatív szakszervezete alkotja. A szakszervezetek múlt szerdán hoztak létre demonstrációs bizottságot, mivel nem tudják elfogadni, hogy a BM megszüntetné a fegyveresek kormányszintű érdekegyeztető fórumát, a SZÉF-et.

Kónya Péter közölte, hogy az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatba a záró rendelkezések közé "csempészték be" a jogszabály előkészítői a SZÉF megszüntetését. Felhívta a figyelmet arra: a kormány deklarált szándéka, hogy jövőre módosítják a hivatásosok szolgálati viszonyáról szóló törvényeket, és akár a nyugdíj- és illetményrendszert is megváltoztatják.

Hangsúlyozta, hogy mindezek olyan változtatások, amelyek mélyen érintik a munkavállalók jogait, juttatásait, ezért feltétlenül szükséges a fórum további működtetése, hiszen csak ott tudnak érdemben tárgyalni a törvénymódosításokról a munkaadói és a kormányzati oldallal.

A szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartja az egyes rendvédelmi törvények módosításáról szóló törvénycsomag több elemét - így a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó szabályokat is -, ez szeptember 29-én kerülne a kormány elé.

A SZÉF munkavállalói oldalának elnöke közölte: egyetértenek a kormányzati szándékkal, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében mindent meg kell tenni, ebben a szakszervezetek partnerek is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a korrupció visszaszorításának vonatkoznia kellene a politikusokra is; minden intézkedésnek, amely a hivatásosokat érinti, vonatkoznia kellene az országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati képviselőkre is.

Kónya Péter felidézte: a nyári alkotmánymódosítással korlátozták a hivatásosok passzív választójogát, vagyis a leszerelésük után három évig nem választhatók képviselővé, ugyanis - szól az indoklás - leszerelésük után is kapcsolatot tarthatnak fenn volt kollégáikkal, így a szolgálatban lévők pártbefolyás alá kerülhetnek.

A SZÉF munkavállalói oldala kezdeményezte, hogy ez a szabály vonatkozzon az országgyűlési és önkormányzati képviselőkre is, hogy hivataluk betöltése alatt és után ők se tölthessenek be pozíciót gazdasági társaságoknál; "ez valóban a korrupció visszaszorítása elleni intézkedés lenne" - szögezte le.

A megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatban a szakszervezetek kifogásolják, hogy az ellenőrzést végzők akár bűncselekményeket is elkövethetnének, nincs, aki ellenőrizze őket; ezért szeretnék, ha bírói engedélyhez lennének kötve ezek a vizsgálatok és azokat kiterjesztenék a politikusokra is.

Kónya Péter utalt arra: a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a Katonai Biztonsági Hivatal jelenleg is vizsgálja a hivatásosok "megbízhatóságát", de az új szabályozás kiterjedne a családtagokra is, s ezt nem vállalták a hivatásosok, amikor beléptek a testületekbe. Mint mondta, a szakszervezetek azonban azt elfogadhatónak tartanák, ha a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot terjesztenék ki a hivatásos állományra.

Aggályosnak tartják a tervezetben szereplő, a kifogástalan életvitel ellenőrzésére vonatkozó pontot is, amelynek alapján - állítják - bárkit el lehetne küldeni a testületektől, ugyanakkor nincs a tervezetben rögzítve, hogy milyen a kifogástalan életvitel. A rendezett anyagi körülmények számonkérése pedig azért visszás, mert az állam például több milliárd forinttal tartozik a tűzoltóknak a ki nem fizetett túlmunkáért - érvelt Kónya Péter.

Hangsúlyozta: amíg az állam nem tud tisztességes munkáért tisztességes bért adni, addig ne szabjon meg ilyen kritériumokat.

A szakszervezeti vezető szerint a javaslat morális válságot és feszültséget okozhat a testületekben, félelem alakulhat ki a "folyamatos provokációtól", ami akadályozza a közös munkát és egymással szemben bizalmatlanokká válnak azok, akiknek együtt kellene dolgozniuk.

Kónya Péter, aki a demonstrációs bizottság vezetője is lett, közölte: ha pénteken nem sikerül megegyezni a vitás pontokban a kormányzat képviselőivel, akkor október 2-án a Belügyminisztérium előtt figyelmeztető demonstrációt tartanak.