Lehet, sőt szükséges is párhuzamot vonni a II. világháborús koncentrációs táborok és a Jobbik javaslata között - jelentette ki Ungváry Krisztián.

A történész szerint azok a lágerek részben hasonló logika szerint épültek, és a nácik azt hirdették, hogy akik ballaszt-egzisztenciák a társadalomban, például a szellemi fogyatékosok, visszaeső bűnözők, gyógyíthatatlan betegek, azokat össze kell zárni, és mert sokba kerül az ellátásuk, az erre fordítandó forrásokat nekik kell megtermelniük.

Emellett a táborlakókat megpróbálták valahogy visszairányítani a társadalomba. Erre példa, hogy a Jehova tanúi egyházat szektának minősítették, és lágerekbe zárták a tagjait. De ha valaki ott kijelentette, hogy kilép a gyülekezetből, akkor kiengedték - fejtette ki.

Akadtak azonban javíthatatlan kategóriák is, mint például a cigányok és a zsidók, akikről azt tartották, hogy nem sikerülhet az átnevelésük - jegyezte meg Ungváry Krisztián, aki hozzáfűzte: a Jobbik javaslatából viszont úgy tűnik, mintha az ilyen táborokban átnevelhetők lennének az emberek, és hasznos tagjai lehetnének a társadalomnak.

Azt a történész is elismerte, hogy vannak a Jobbik elképelései között valós alapokon nyugvó elemek. De amikor arról van szó, hogy a halmozottan hátrányos családokból kiszakítják a gyerekeket és bentlakásos iskolába küldik, akkor meg kell jegyezni, hogy ez alapvető emberi jogot sért. A Jobbik törvényjavaslatai eszerint nem az alapjogok, hanem a többségi társadalom érdekei alapján akarják ezt a kérdést megoldani - összegezte Ungváry Krisztián.

Ugyanezen a véleményen van Papp Gábor alkotmányjogász. A szakember emlékezetett arra, hogy az Alkotmány szavatolja mindenkinek a mozgásszabadságát, beleértve a lakó- és tartózkodási hely megválasztását is.

Ez alól akadnak ugyan ritka kivételek: például bírósági eljárás alatt elrendelhető a házi őrizet, vagy lakhelyelhagyási tilalom, de családokat, jogerős büntetés nélkül nem lehet bűnözőknek minősíteni, és tömegesen arra kényszeríteni, hogy egy táborban lakjon - tette hozzá.

Az illegális lakás és telekfoglalók is csak akkor minősülnek bűnözőknek, ha már jogerősen elítélték őket - jegyezte meg a szakértő arra a felvetésre, hogy a Jobbik javaslatában többek között ilyen tevékenységgel foglalkozó cigány családokat említenek.

Papp Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet csoportokat megbélyegezni egyéni bűnök alapján.

A jobbik által Miskolcon tervezett mintatelepről az alkotmányjogász úgy vélekedett: ezt csak jogszabály alapján valósíthatnák meg, de egy ilyen törvény nem mehetne át az Országgyűlésen. Annál is inkább, mert a már említett vonatkozásai miatt az Alkotmánybíróság is alkotmánysértőnek minősítené.