Módosult az óvodai nevelés alapprogramja: a dokumentumból kivették azt a részt, amely tiltja az óvodákban a nemi meghatározottság tudatosítását. Változtattak a migráns gyerekekre vonatkozó passzuson is.

Változtak a nem szakrendszerű, vagyis nem tantárgyanként oktatás szabályai: ezzel a módszerrel csak az első négy osztályban kötelező tanítani. Utána már az iskola dönti el, hogy az óraszám maximum felében megtartja-e a nem szakrendszerű képzést.

Ismét van lehetőség a buktatásra az általános iskola második évfolyamától - ebben a tanévben ehhez már nem kell a szülők beleegyezését kérni.

Az elsős és második diákoknak ezután sem adhatnak érdemjegyeket a pedagógusok, de a többi alsó tagozatos tanuló teljesítményét már nem kötelező szövegesen értékelni. Az iskolák dönthetnek arról, hogy szöveges értékelést vagy osztályzatokat használnak.

Változik a középiskolai felvételi eljárás: a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok egy része ismét tarthat szóbeli vizsgát. Helyi írásbelit azonban ezután sem szervezhetnek a középiskolák.

Finanszírozás terén megszüntették az egyházi iskolák hátrányos helyzetét

Csökken azoknak a tantárgyaknak a száma, amelyekből emelt szinten is lehet érettségizni - jövő májusban már csak azokból a tárgyakból lehet emelt szintű vizsgát tenni, amelyeket a felsőoktatási törvény tartalmaz. Csökken a választható érettségi tárgyak száma is.

A családi pótlék, illetve az iskoláztatási támogatás kifizetését az új tanévben iskolalátogatáshoz kötik - ha egy diák igazolatlan óráinak a száma eléri az ötvenet, a jegyző felfüggeszti a támogatás kifizetését.

Szigorúbb büntetésre, akár 10 éves szabadságvesztésre számíthat az, aki pedagógust vagy iskolai alkalmazottat bántalmaz.