Biszku Béla, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója közölte, hogy a Bűn és büntetlenség című film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeken ő nem közszereplőként jelenik meg.

Hangsúlyozza, hogy az alkotást neki nem mutatták meg, nyilvános levetítéséhez nem járult és továbbra sem járul hozzá.

A politikus rögzíti, hogy a polgári törvénykönyv személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései alapján családtagjai nem engedélyezhették a film bemutatását, csak ő tehette volna meg, ugyanis képmás és hangfelvétel közreadásához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett hozzájárulása szükséges.

Előzőleg az Uránia Nemzeti Filmszínház azért állt el a film június 16-ra, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára tervezett díszbemutatójától, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást.

Ezután azonban Biszku Béla lányai a bemutatónak végül otthont adó a budapesti Menta Teraszon megtekintették a dokumentumfilmet, majd a műsorra tűzését kérték az Urániától. Arról is tájékoztatták a készítőket, hogy szeretnék, ha édesapjuk politikai szerepét független bizottság tisztázná.

Biszku Éva, a politikus lánya csütörtökön azt mondta: az ügyben a továbbiakban nem kíván nyilatkozni, nem szeretné "ezt a hibát még egyszer elkövetni".

Bakos Edit, az Uránia vezetője közölte: azután döntött a Bűn és büntetlenség műsorra tűzéséről, hogy beszélt Biszku Évával, s ő a film bemutatását kérte. A mozi heti műsortervét hétfőnként véglegesítik, így biztos, hogy jövő csütörtökig a dokumentumfilm műsoron marad.

Az Uránia a jövő héten az alkotók kérése alapján határoz arról, hogy programján tartja-e a dokumentumfilmet - jelentette ki Bakos Edit.

Ezt azzal magyarázta, hogy az elmaradt díszbemutató óta a Bűn és büntetlenséget már több helyszínen levetítették, és jelenleg is több vidéki filmszínházban van műsoron, azaz az Uránia nem kizárólagos helyszín, így az alkotók szándékán múlik, hogy a nagyközönség láthatja-e a filmet.

A Biszku Béláról szóló dokumentumfilm így valószínűleg műsoron marad, mivel Novák Tamás, a film rendezője szerint a politikus nemcsak az 1956 utáni megtorlásokkor volt közszereplő, hanem akkor is, amikor a lakásában kamerák és mikrofon előtt nyilatkozott, illetve beleegyezett abba, hogy a beszélgetésekből film készül.

Novák Tamás elmondta: vállalják a vetítés kockázatát, és filmjüket készek bíróság előtt is megvédeni.

Ugyanakkor hozzátette, hogy kíváncsiak Biszku Béla véleményére is, de a politikus még nem látta az alkotást.