A Btk. - 253 kormánypárti igen, 61 szocialista és LMP-s nem szavazattal és 45 jobbikos képviselő tartózkodása mellett elfogadott - szigorításával az Országgyűlés elfogadta a "három csapást", "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emelte, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. Visszaállította a "középmértékes büntetést", és szigorúbb szankciókat rendelt el azok tekintetében, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket. Az új szabályok a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik.

A változtatások miatt több parlamenti frakció és civil szervezet - köztük a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Antifasiszta Liga, a Magyar Demokratikus Charta és a MEASZ - is tiltakozott.

A szocialista Bárándy Gergely szerint például indokolt lett volna a Btk. szövegében meghagyni a holokauszt kifejezés szerepeltetését. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a szólásszabadság korlátozásaként értékelte, hogy a kormánytöbbség ahelyett, hogy hatályon kívül helyezte volna a holokauszttagadás büntethetőségét, mint a "diktatúra egyik önkényuralmi jogszabályát", egy további elemet, a kommunista rendszerek által elkövetett népirtások tagadásának tiltását is beépítette a Btk.-ba.

A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben arra kérte Sólyom László államfőt, hogy előzetes normakontroll céljából forduljon az Alkotmánybírósághoz a "három csapás" néven ismertté vált törvényt ügyében.