Szijjártó Péter azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a jelölésről szóló levelet eljuttatta Lázár János és Harrach Péter frakcióvezetőknek, és arra kérte őket, hogy a frakciószövetség csütörtök délutáni ülésén ismertessék annak tartalmát a képviselőkkel.

A bejelentést megelőzően a miniszterelnök szóvivője közölte: Orbán Viktor a döntés előtt konzultált a Fidesz országos elnökségével, megbeszélést folytatott a lehetséges jelöltekkel, és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség elnökségével. A  többi, szóba jött jelölt nevét Szijjártó Péter nem árulta el, mert - mint mondta - nincs rá felhatalmazása. Ugyanezt válaszolta arra a kérdésre is, hogy Sólyom László jelenlegi államfő neve szerepelt-e az elnökség előtt.

Mindezek alapján Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke azt javasolja, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői Schmitt Pált jelöljék, majd válasszák meg Magyarország következő köztársasági elnökének. Az indoklásról a szóvivő kérdésre azt mondta: a köztársaság első polgárának lenni súlyos, ámde tiszteletre méltó hivatás, és Orbán Viktor úgy látja, Schmitt Pál ennek a hivatásnak méltó módon fog és tud majd megfelelni.

Az nem került még szóba, hogy a köztársasági elnök jogállása vagy feladatköre esetleg módosuljon a következő időszakban - közölte kérdésre válaszolva.

Arra a kérdésre, hogy miért nem jelölték Sólyom Lászlót, Szijjártó Péter megismételte: a jelölést számos egyeztetés előzte meg, és mindezek alapján tette meg Orbán Viktor a jelölést.

A következő házelnök személyével összefüggő felvetésre a kormányfő szóvivője úgy reagált: ez a kérdés még nem merült fel semmilyen formában; a jelölésre, illetve a választásra vonatkozó menetrendet még nem állították fel.

Az Országgyűlés június 29-én, kedden dönt Magyarország következő államfőjéről. Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök mandátuma augusztus 4-én éjfélkor jár le.

Tegnap a kormánypárti képviselőcsoportok az MSZP államfőjelöltjét hallgatták meg. Balogh András beszédében független, baloldali értelmiséginek nevezte magát, akinek van programja.

A thaiföldi nagykövet azt mondta: államfőként össznemzeti érdeket képviselne, de jelezte: tudja, hogy az őt jelölő frakció nem tud többséget szerezni a parlamentben a megválasztásához, ha mindenki a pártja iránti lojalitásnak megfelelően szavaz. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte: az MSZP alkalmas jelöltet állított.

A pásttól a Sándor-palotáig

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.

1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.

1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.

A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.

2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával elindult az önkormányzati választásokon Budapest főpolgármesteri címéért.

2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt.

2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról.

2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.