A miniszterelnök a Szabadságharcosokért Közalapítvány szerdai megemlékezésén, a budapesti Kisfogház Emlékhelyen hangsúlyozta: fontos üzenete van annak, hogy egy börtönben emlékeznek 1956-ra. "Arra figyelmeztet, hogy mindig akkor uralják el az életünket a rácsok, a kordonok, a korlátok, akkor türemkedik be az erőszak, a politikai bosszú és gyűlölet a nemzet sorsába, amikor a hatalmon lévők félnek, sőt rettegnek az igazságtól". Nem a magyarokat szolgálják, hanem idegen erőket, azon keresztül pedig saját, önző érdekeiket, és ezzel tönkreteszik az országot, keservessé, sokszor elviselhetetlenné az emberek életét - mondta.

Orbán Viktor a szakadó esőben úgy fogalmazott: 1956 hősei egy olyan Magyarországot akartak, ahol van remény, van jövő, ahol Magyarország a magyaroké, ahol felemelő érzés magyarnak lenni, és természetes érzés büszkének lenni a hazára. Szabad és erős országot álmodtak, ezért harcoltak, ezért adták az életüket.

A kormányfő szerint az elmúlt több mint fél évszázad során mindig az ő emlékük volt az, ami a legnehezebb órákban, napokban segített megtalálni a helyes irányt, segített visszatalálni az értékekhez.

1956 emléke mutatta az irányt 1989-ben ahhoz, hogy "hazaküldjük az idegen katonákat, szabadságot és demokráciát teremtsünk Magyarországon". 1998-ban pedig abban segített, hogy "közös értékeink mentén megkezdjük a polgári Magyarország építését" - sorolta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy az elmúlt nyolc évben is, amikor "ismét zűrzavaros időket éltünk, mert minden értéket aláástak a hazugságok", 1956 tükre volt az, "amelyben mindig megláttuk a magyar nemzet igazi arcát". Ez tette lehetővé szerinte, hogy idén áprilisban "példátlan összefogással, kétharmados forradalommal megdöntsük a régi rendszert, egy újat tudjunk alapítani", amelyben büszkének lehet lenni arra, hogy Magyarország egy szabad és erős ország, amelyet tisztel a világ.

"Mindaz, ami velünk az elmúlt hetekben történt, s ma is történik, arra bizonyíték, hogy 1956 ugyan történelem, de nem a múlthoz, hanem a magyarok jövőjéhez tartozik" - zárta szavait Orbán Viktor.

A kormányfő brüsszeli útjára utalva úgy fogalmazott: Magyarország szempontjából fontos tárgyalások előtt állnak szerdán és csütörtökön egy "idegen fővárosban". (Orbán Viktor szerdán az Európai Népppárt alelnökeként részt vesz az európai néppárti vezetők találkozóján, csütörtökön pedig az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján.)

Orbán Viktor előtt Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke köszöntötte az emlékezőket a Kisfogház Emlékhelyen.

A Vértanúk terén koszorúzási ünnepséget tartottak. Az emlékműnél elsőként Sólyom László államfő, Schmitt Pál házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes helyezett el közös koszorút.

A Nagy Imre Társaság budapesti szervezete az Új Köztemető 301-es parcellájánál emlékezett.

A Nagy Imre-perben elítélték, és 1958. június 16-án kivégezték a néhai miniszterelnökön kívül Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál honvédelmi minisztert.

Az áldozatokat 1989. június 16-án a Hősök terén tartott megemlékezés után a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.

Szerdán több rendezvénnyel emlékeznek meg Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzéséről, illetve újratemetéséről.

A Nagy Imre-perben elítélték, és 1958. június 16-án kivégezték a néhai miniszterelnökön kívül Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál honvédelmi minisztert. A vád egyebek mellett a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés volt.

Szilágyi Józsefet, Nagy Imre miniszterelnöki titkárságvezetőjét egy külön perben ítélték halálra, és 1958 áprilisában kivégezték. A Nagy Imre-perben szintén vádlott volt Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere, aki a börtönben, miután éhségsztrájkba kezdett, máig tisztázatlan körülmények között halt meg 1957 decemberében.

1989. június 16-án a Nagy Imre-per áldozatait újratemették, a budapesti Hősök terén tartott megemlékezés után a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában helyezték őket örök nyugalomra.