Infostart.hu
eur:
362.82
usd:
324.34
bux:
144789.62
2026. november 9. hétfő Tivadar

Orbán: Év közben nem lehet hiánycélt váltani

Orbán Viktor szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben év közben nem lehet hiánycélt váltani, ezért mindent meg fog tenni azért, hogy a tervezett 3,8 százalék teljesüljön. Az adórendszerrel kapcsolatos terveiről szólva a miniszterelnök kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában úgy fogalmazott, ezzel a rendszerrel mindenki jól jár. Hangsúlyozta: "végre megszabadulunk az adóbevallás intézményétől".

Tíz év alatt legalább egymillió munkahelyet kell létrehozni - emelte ki -, ehhez segíteni kell a kis- és középvállalkozásokat, ezért a társasági adót már idén szeptember 1-jétől 19-ről 10 százalékra csökkentik az évi 500 millió forintos nyereséghatárig.

A kormányfő közölte: a tervek szerint - ha a parlament július 19-ig meg tudja tárgyalni - szintén szeptember 1-jétől törölnének el a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz kisadót.

Az egykulcsos jövedelemadóval kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: azt javasolja a Háznak, hogy kezdjék meg a vitát, majd alkossák meg a törvényt, és így 2011. január 1-jétől vezethetik be fokozatosan, úgy, hogy kétéves átmenet után - amíg jó néhány kedvezményt, adójóváírást ki tudnak venni a jelenlegi rendszerből - állhat be a tiszta egykulcsos rendszer, családtámogatási elemeket is tartalmazva.

"Végre megszabadulunk az adóbevallás intézményétől. Tehát amit mondtam, hogy egy söralátéten el fog férni az adóbevallás, azt tartom. Mert ha mindenkitől levonják mindig, amikor megkapja a fizetését, vagy bármilyen más jogcímen pénzhez jut, levonják a 16 százalékot, akkor nincs mit összeadni, és nincs mit az év végén bevallani" - jelentette ki.

A minimálbérről szólva a miniszterelnök kérdésre közölte: az adóköteles lesz. Hozzátette, a társadalombiztosítási járulék kérdéséről tárgyalniuk kell a kamarákkal és a gazdasági szervezetekkel. "A minimálbéreseket nem lehet nehéz helyzetbe hozni, tehát az átállás éppen ezért nem történhet meg egyik napról a másikra, hanem kell hagyni jó egy vagy két esztendőt" - mondta.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár, "van, aki az első nap, van, aki fél év múlva, van, aki egy év múlva, és van, aki két év múlva"; a végén mindenki kevesebb adót fog fizetni.

A 3,8 százalékos tervezett hiánycéllal összefüggésben a kormányfő kifejtette, ez a megörökölt költségvetési rendszerben megörökölt hiánycél. Álláspontja szerint év közben - ilyen bizonytalan világpolitikai és -gazdasági helyzetben, mint ma -, nem lehet hiánycélt váltani. "Ha ezt örököltük meg, hogy 3,8-nak kell lenni, akkor én most meg fogok tenni mindent annak érdekében, hogy ez annyi legyen" - jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy ez óriási eltérés több múlt heti fideszes nyilatkozathoz képest, Orbán Viktor úgy reagált: egészen a múlt hét végéig találgatások voltak arról, hogyan fest a büdzsé. Azonban történt valami a hét végén - folytatta -, ami fontos: kiderült az a tényadat, amely szerint a május végi költségvetési számok azt mutatták, hogy Magyarország a költségvetési hiányának a 87 százalékát felélte május végéig.

Ezt a helyzetet kezelni kell, ezért 120 milliárd forintos megtakarítást rendelt el a büdzsén belül - ami ebben az évben teljesíthető -, úgy mint a dologi kiadások mérséklése, személyi kiadások megállítása, költségstopok elrendelése, telefon-, bútor-, gépkocsi-vásárlási és -cserestop - fejtette ki.

Az állami szféra 15 százalékos bértömegcsökkentésével kapcsolatban elmondta: ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzből kell megoldani az állami cégek működését. A cégvezetők döntik el, hogy ezt kevesebb emberrel, de mostani fizetésekkel teszik meg, vagy ugyanannyi emberrel, mint most, csak alacsonyabb fizetéssel - ismertette, hozzátéve, hogy "ez kis túlzással holnap reggeltől" életbe lép.

A 25 milliárd forintos bevételt eredményező, korrupcióellenes intézkedési terv szintén erre az évre vonatkozik - közölte.

Szólt arról is, hogy a pénzügyi szektorból származó, az idei büdzsében szereplő 13 milliárdos bevétel mellé még beszednek 187 milliárd forintot a nyereségükből. "A bankszektorral tárgyalni fogunk, de nem az összegről" - jegyezte meg, hozzáfűzve, a tervek szerint három év után jutnak el oda, hogy a mostani költségvetési törvényben szereplő 13 milliárdra visszatérnek.

Közölte: napokon belül az Országgyűlés elé kerül a költségvetési törvény módosítása.

A következő évben jelentkeznie kell egy érzékelhető gazdasági növekedésnek - zárta szavait Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk
Biztonságpolitikai szakértő Krakkóról: ez csak látszólag fegyvertartási kérdés

Biztonságpolitikai szakértő Krakkóról: ez csak látszólag fegyvertartási kérdés

Hat halálos áldozata és legalább tizenhat sérültje van a szombati krakkói lövöldözésnek, amely a történelmi belvárosban történt. Az elkövetőt, aki előzőleg a szüleit és húgát is megölte, a rendőrök megsebesítették, elfogták, majd a kórházban meghalt. A lengyel hatóságok az ügyet terrorcselekményként kezelik. Az InfoRádióban Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő úgy vélekedett: a tragédia nem elsősorban fegyvertartási kérdésként értékelhető. „Egy súlyos pszichés válságba került ember erőszakos megoldást választott.”

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Megszólalt az Airbnb: nem a rövid távú lakáskiadás okozza a magyar lakhatási válságot

Megszólalt az Airbnb: nem a rövid távú lakáskiadás okozza a magyar lakhatási válságot

Az Airbnb szerint a rövid távú lakáskiadás elenyésző szerepet játszik a magyar lakáspiacon, gazdasági hatása viszont jelentős. A vállalat mostani elemzése szerint az Airbnb-n gyakran igénybe vett teljes lakások száma országos szinten nagyon kicsi a teljes lakásállományhoz képest, miközben rengeteg lakás áll üresen. A magyarországi házigazdák 2025-ben 1,4 millió vendéget fogadtak, a tevékenység pedig a becslés szerint 351 millió euróval járult hozzá a GDP-hez, és mintegy 13 600 munkahelyet támogatott. A vállalat a lakhatási válság fő okát a tartósan alacsony lakásépítésben és az elszálló lakásárakban látja, és amszterdami, illetve barcelonai példák alapján úgy véli, hogy a szigorítás önmagában nem javít a megfizethetőségen. Az Airbnb ezért adatalapú, arányos szabályozást sürget. A Portfolio Future of Construction konferenciáján kiemelt téma lesz a bérlakások területe, érdemes lesz ott lenni!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×