A parlament kedden fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a Fidesz és a KDNP politikusainak javaslatára 253 igen, 61 nem szavazattal és 45 tartózkodás mellett.

A kihirdetését követő 30. napon hatályba lépő jogszabály-módosítás visszaállítja a 2003. március 1-jét megelőző büntetéskiszabási szabályokat, azaz az úgynevezett "középmértékes büntetést". E szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás.

Az elfogadott törvénymódosítás beemeli a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. E törvénymódosítás "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény.

További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye - mondja ki a jogszabály.

A törvénymódosítás a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is megteremtette azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemelte a kiszabható büntetési tételek mértékét.

A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két paragrafusának büntetési tételeit, így az intézkedést végrehajtó rendőrt vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó pedagógust, nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik, azaz egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel.

A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a holokauszttagadásról szóló passzuson is, és kimondta, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

Az Országgyűlés múlt héten csupán két módosító javaslatot fogadott el: az egyiket a fideszes Répássy Róbert jegyezte, és a nemzetiszocialista, valamint kommunista rendszerek közötti "és" szócskát "vagy"-ra változtatta. A másik az alkotmányügyi bizottság szövegpontosító jellegű módosítása volt.